Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Jendrassik Loránd: Semmelweis és Lister teljesítményei egy mai élettan-kutató megvilágításában

ságban előadást tartott Semmelweis felfedezéséről, amely a Medico-Chirurgical Transactions 32. kötetében, abban az évben jelent meg ,,0n the causes of the Endemic Puerperal Feuer of Vienna." címmel, említi mindazok nevét, akik a nézeteket elfogadták, így pl. Webster, Copeland és Murphy neveit. Mindenben a legkorrektebben viselkedik, és ,,de tua inventione"-ként emlékezik meg Semmelweis felfedezéséről. Tehát a gyermekágyi láz endemiás létrejötte megfelelt Semmelweis elméletének, ellentétben az epidemás felfogással. Akkor tehát az endemiák keletkezését egész másképpen képzelték. Semmelweis cikkéből kiderül aztán, hogy az 50-es években az angol orvosok közül milyen sokan, akikkel ott vitába szállt, vették át tanait abban a formában, hogy contagionisták leltek, tehát a baj ragályosságát hitték lényegesnek. Fontosnak tartjuk azonban itt, éppen Simpson viselkedését szóvá tenni. Ó az edinburghi szülészprofesszor volt, s nagy hírre vergődött akkoriban azáltal, hogy az éter után a kloroformot ajánlotta narkotikumként. Említett válaszlevelében egyenesen olyan benyomást tesz, mint aki Semmelweist el akarná hallgattatni, s önmagát úgy tünteti fel, mintha nem tudná, hogy Semmelweis felfedezését, s chlórral történő kézmosásokat dr Routh révén Semmelweistől vették át. Manapság ilyen tévedések valóban előfordulhatnának, hiszen akkora az irodalom, hogy még a vizsgált téma keretébe eső közleményeket is nehéz áttekinteni. Abban az időben azonban kevés a folyóirat és kevés volt az olvasnivaló, s Iídinburghban nagyon is elolvasták a londoni közleményeket. Pláne Edinburghban, olyan városban, amelynek akkor még nem volt 200 000 lakosa sem, az orvosok száma pedig összehasonlíthatatlanul kevesebb volt, a lakossághoz képest, mint ma. Ezért a kontinentális útjáról visszatért szülész tapasztalatai senki előtt, legkevésbé a professzor előtt nem maradhattak ismeretlenek. Ma tehát ebben az esetben nem két provizórikus elmélet vitáját kell fontosnak tartanunk, hanem sokkal inkább azt a tényt, hogy az angol contagionisták az őO-es években és később dr. Routh révén Semmelweis tanítványai. Mindezen problémák végső magyarázatát, tudjuk, a bakteriológia hozta meg. Tudomásunk szerint, a számos előfutár ellenére 7 Orvostörténeti közi. 97