Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest Székesfőváros közkórházaiban 1942-ig

egy nagy, tanteremnek is használható' Múzeumiak : \ helyiség egy formalinszoba egy csontkamra i egy előszoba Egyél) : < egy altiszti ügyeleti szoba / egy fürdőszoba A másik épületben nyertek elhelyezést a laboratórium ok

r a következő helyiségekkel: L egy szövettani Laboratóriumok : ! egy szövettani irodának is használva / egy sötétkamra ' egy főorvosi szoba Egyebek : \ két előszoba J egy fürdőszoba l két mosogatóhelyiség Megjegyzendő, hogy a László-kórház prosecturája 1929-ig az összes laboratóriumi vizsgálatokat, attól kezdve pedig, az összeállítás elkészüléséig a bakteriológiai vizsgálatokat is végezte. A Szent László közkórház prosecturája hoz fiókkórház nem tartozott, forgalmát a 4. sz. grafikon szemlélteti. A Szent László közkórház prosecturájának személyzeti viszonyai a következőképp alakultak: a főorvos mellett egy, időnként két segédorvos, (illetve átmenetileg adjunctus) 19^8 tói a

l°

rvos (ül. átmenetileg adjunctus), és 1919-től 1940-től 1942-ben a Szent László kórház prosecturáján működtek' egy segédorvos működött az alorvosi állást véglegessé minősítették. S

egy főorvos (Bézi István) egy végleges alorvos (Vcirvédy János) egy segédorvos (Radnay Béla} orvosok í egy laboratóriumi segéderő l egy gépíró f négy ideiglenes szolga