Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest Székesfőváros közkórházaiban 1942-ig

1934-től ideiglenesen, 1937- től véglegesen egy alorvosi állást is kap a prosectura. 1938- tól a meglevő, egy laboratóriumi segéderő m ellé főleg gép-gyorsírásra, egy másik is kerül. Az altiszti munkákat 1928-ig véglegesen kinevezett altiszt (boncmester), attól fogva 1942-ig pedig csak ideiglenes (előbb kettő, majd később három) boncsegéd (mint pavillonos) látja el. . egy főorvos (Kalló Antal) 1942-ben a Szent ( orvosok:

)egy alorvos (Karácli Tivadar) János kórház pro- ) egy segédorvos (ideiglenesen, secturáján működ- i * mint helyettes Antal Pál) tek : I nem \ két laboratóriumi segéderő orvosok : / 3 ideiglenes boncsegéd A Szent János közkórház prosecturájának tudományos működése meglehetősen szerénynek mondható. De nem is lehetett más, mert a régi épületi, felszerelési és egyéb adottságok nem is tették volna lehetővé a többi székesfővárosi prosecturáéhoz hasonlítható tudományos működést. A prosecturának 33 éven át volt főorvosa Minich Károly fentiek és nagy törvényszéki elfoglaltsága ellenére mégis dolgozott tudományosan is. A székesfővárosi közkórházi évkönyvekben a prosectura érdekesebb eseteiről évenként megjelenő publikáción kívül mind tőle, mind a több mint két éven át utódjától Borsos Nachtnebel Ödöntől több tudományos dolgozat jelent meg különböző hazai és külföldi folyóiratokban. Az 1937—1939. évek között majd minden időt, ami a rutinmunka ellátása után fennmaradt, a prosectura modernizálásával járó organizációs tevékenység kötött le. A sok fáradságos szervező munka eredményeként az első világháború végére már a tudományos munka feltételei is jobbak lettek. Ennek volt köszönhető, hogy ezekben az években már a János-kórház prosectura járói is megjelent hazai és külföldi szaklapokban 12 közlem én v.