Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest Székesfőváros közkórházaiban 1942-ig
Az István-kórház prosectura jának új időszaka 1913-ban kezdődik, amikor annak élére előbb mint helyettes, később pedig mint végleges főorvos Entz Béla került, aki csak a háború kitöréséig működhetett a prosecturán. Ekkor (1914 augusztus) katonai szolgálatra vonult be. Ezalatt helyettese Johan Béla volt. Entz Béla 1916 májusában újra átveszi a prosectura vezetését 1917 októberéig, amikor is az állatorvosi főiskolához nevezték ki professzornak. Utána a prosectura vezetését Johan Béla egyetemi magántanár vette át, és nyolc évig vezette a prosecturát. Baló József előbb segédorvos, majd alorvos, később pedig adjunctus volt a prosecturán 1926 február 27-ig, amikor is Johan Béla lemondásával a prosectura élére került. Baló József valamivel több mint két évig vezette a prosecturát, 1928 április l-ig. Ekkor a szegedi egyetem kórbonctani tanszékére került. Baló József távozásával a prosectura élére 1928 július 4. én az ott már 1921 óta másodorvosként dolgozó Zalka Ödön került, aki a prosecturát a munka megírásakor is vezette. A prosectura épülete eredetileg a következő helyiségekből állott: (8) A prosecturát 1924-ben, Zalka Ödön főorvossága alatt, modernizálták és bővítették. Ekkor, az addig egyéb célokra foglalt emeleti helyiségeket is a prosectura szolgálatába állították, miáltal nemcsak forgalmát, hanem épületi adottságait tekintve is ez lett a székesfőváros közkórházainak legnagyobb prosecturája. Ezidőtájt épültek a prosecturák mellett, de attól különállóan, az állatistállók is. Az átépített prosectura helyiségei 1942-ben a következők voltak: Hullaház : egy hullakamra egy élesztési kísérletekre szánt szoba egy beszentelő kápolna Boncolásra egy boncolóterem \ egy orvosi szoba I egy szolgalakás Egyéb célokra:
