Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Koszorú Mária: Apáthy István korának társadalma és a tudós szociálpolitikai munkássága
zetet jellemezte, kedvét szegték és nagyban hozzájárultak betegsége rosszabbodásához. Ennek ellenére is tanít, dolgozik szívósan. Elve és éltető eleme marad: „Minden megoldott föladat szegényebbé, minden magunk elé tűzött új föladat gazdagabbá tesz bennünket!" (Apáthy naplójából.) Kötetekre menő, kis könyvtárat kitevő munkáinak felsorolása nem lenne célszerű. A tudomány, a politika és a költészet is szárnyalásra bírta nyugtalan lelkét. Széles látókörével, magas műveltségével a magyarságnak egyik legjelentősebb tudományos képviselője. Bátor hangon szól, bírál és harcol nemcsak az osztrák elnyomók és kora társadalmának egész berendezése ellen, hanem új tudományos eredményei mellett is. Felfogásában egészséges, haladó, az újért harcoló társadalom szem lelet tükröződik. Felismerte, hogy a természettudomány milyen nagy szerepet játszik az uralkodó osztály létének biztosításában, ezért hirdeti : „a tudományt népszerűsíteni annyi, mint eredményeit megérthetőkké, törekvéseit kedvesekké, áldozatra is érdemessé tenni. Az élettudományi ismereteknek ma még nagyon kevés rész jut abban az általános műveltségben, amit minden embertársunktól megkövetelhetünk, de aminek megszerzésére minden embertársunknak módot is nyújtani elemi kötelességünk." Keserű szóval panaszolja, hogy „korának egész társadalma a természettudományok uralmának meggátlására van berendezve és a fejlődés gondolata ellen irányul a törekvés nagyobb része, főleg az egész közoktatás." Kemény szóval ki is mondja (1912-ben): „Nyílt vagy titkos ellensége a természettudományoknak minden dogma és minden dogmának hivatásos hirdetője, hordjon az akár tógát, avagy talárt, de legnagyobb ellensége azért, mert legalázatosabb szolgálója a fennálló hamis hatalmi viszonyoknak." Buzdítja kortársait : „Nekünk, akik a fejlődést akarjuk szolgálni, nekünk az egész társadalmat kell figyelnünk, a társadalmi törvényszerűségeket tanulmányoznunk, mert csak így és nem az egyes ember által lehet elegendő hatásunk a társadalomra.'* Apáthy az 1848-as eszméktől vezérelve, mint polgári liberális