Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Réti Endre: Apáthy István emberi jelentősége
elmondja, hogy az Egyesült Államokban valamivel több történt már e téren, mint Európában. „Nem azért, mintha a társadalmias (szociális) szellem jobban áthatná ott az embereket. . . sőt ott az egyedies (individuális) világfölfogás túlzásai bizonyos irányokban még nagyobbak. . ." Kimondja „ott bizonyos olyan intézkedések keresnek a fajegészségügy érdekében köpönyeget, n clyek a szerecsenek elleni gyűlöletben fogantattak, a szerecsenektől való félelem által." Hoffmann Géza könyve alapján foglalkozik a négerek kérdésével és a velük kapcsolatos eugenikai rendszabályokkal. Megírja, hogy mindez „korántsem az emberi alkotmányosságnak, vagy demokráciának köszönhető. Sajnos a socialis világfölfogásnak sincs benne a legnagyobb része... A fajegészségügyi intézkedések közül nem egy csak ürügy a szerecsenek alkotmányos egyenlőségének kijátszására és a bevándorlás csökkentésére." „A yankee, — mondja későbben Apáthy — önző célok érdekében a tudomány eredményeinek meghamisításától sem riad vissza, főleg attól, midőn a szerecsen fajtának eredendő alsóbbrendűségét kell kimutatnia. Kötelessége alól, hogy a szerecsen fajta művelésére éppen annyit tegyen, amennyit tesz a fehér fajta érdekében, azzal bújik ki, hogy a szerecsen fajtának magasabbrendű kiművelésére fordított fáradság úgyis kárba veszne." Még érdekesebb, amikor Apáthy túlmegy a forrásmunkaként használt könyv megállapításain és azt mondja, hogy Hoffmann feltűnő rövidséggel és teljes yankee megítéléssel foglalkozik a fehér és színesbőrüek házasságának megakadályozásával. Hoffman szerint ez a tilalom csak következménye az angolszász törzs természetes undorodásának az alsóbbrendű fajtákkal való nemi közösüléstől. Apáthy erre azt feleli : „Aligha bizonyítja ezt az undorodást a mulattoknak ma is mindinkább növekvő száma és főleg az, hogy a déli államokban a rabszolgaság idején általános szokás volt néger ágyasnőket tartani és e szokás még ma sem szűnt meg." És itt egy teljesen történelmi materialista megállapítás következik: „Persze hajdan érdek volt a rabszolgákat szaporítani, ma nem érdek színeseket nemzeni, mert ma már a színesek is jogokat és a nemzeti javakban részt követelnek." A továbbiakban teljesen leleplezi a mozgatórugókat:
