Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Réti Endre: Apáthy István emberi jelentősége

lasztódás tana, amellyel Méhely élt és vissza is élt. Mit mond Darwin a természetes kiválasztódás szerepéről a modern nemzetek életében (Az ember származása, 1961. 196. old.): ,,A civilizáció magas fokán álló nemzetek esetében a haladás csak alárendelt mértékben függ a természetes kiválasztástól, mert az ilyen nemzetek nem szorítják és irtják ki egymást, mint a vad törzsek." Darwin szerint a természetes kiválasztás, a létért való küzdelem, nem háború révén érvényesül, hanem a nevelésen, a legjobbak által meghatározott erkölcsi szinten át, ami törvényekben, szokásokban, hagyományokban, valamint a közvéleményben is érvényesül. A közvélemény együttérzésünkön alapszik, ez pedig — és ezt kétségbe sem lehet vonni, mondja Darwin — eredetileg természetes kiválasztódás útján fejlődött ki. mint a társas ösztönök egyik legfontosabb eleme. {Darwin Morley-re és Droca: Les Sélections c. írására hivatkozik ezzel kapcsolatban.)" 1915-ben Méhely Lajos „A háború biológiája" c. írásában Darwinnal ellentétben a háborút a civilizált nemzetek keretében a létért való küzdelem megnyilvánulásának hirdeti. így írt: ,,A most folyó világháború is a természet örök törvényeinek jegyében áll. . . és szükségszerű. . ." ,,Aki az élővilág törvényét megértette, az tisztában van vele. hogy a most folyó rettenetes világháború is csak a létért való küzdelem egyik jelensége, formájában szokatlan, arányaiban megrendítő megnyilatkozása." Jellemzésképpen még csak ezt a sort: „Bennünket a háború valóban a nemzeti végromlástól mentett meg. A háború tisztító tűz." És most nézzük meg, hogyan nyúlt ehhez a kérdéshez Apáthy István 1918 első hónapjaiban. A háború szerinte nemcsak hogy nem „ment meg", nem „tisztít", nem a derekakat „választja ki", hanem a háború gonosz és gonoszabbá tesz." A háború előtt a társadalmi erkölcs uralmát — írja — még sokkal közelebbi időkben véltem elérhetőnek mint ma. A hároméves világháborúnak egyik legszörnyűbb eddigi eredménye a társadalmi erkölcs minden előfeltételének csaknem teljes megsemmisítése a magyar társadalomban, avagy mondjuk helyesebben és őszintébben, abban az emberhalmazatban, mely Magyarország területén ma