Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kolosváry Gábor: Apáthy mint rendszerező elme a zoológiában források és személyes kapcsolat alapján

Apáthy haladó szellemét örökre bizonyítják saját szavai az életről: „Az élet, végelemzésben, az elemi élőlények működéseinek összesége, munkájuk nyilvánulata, eredője, vagy az anyagi világ harmadfokú egységeinek benső mozgási állapota." Ez tette lehetetlenné, hogy a Horthy-időszakban emléke az ő nagyságának megfelelően ápolható és méltatható legyen. Népi demokráciánk biológiát művelő szakembereire hárul most az a kedves kötelesség, hogy Apáthy Istvánnak méltó emlékét fenntartsa és ne engedje feledésbe menni. Apáthy István a zoológiában elsősorban is a férgek akkori modernizált rendszerét alkotta meg. Munkája a „Fauna Eegni Hungáriáé 1920" vonatkozó kötetében látott napvilágot. Ebben hét altörzset (subphylumot) állított fel. Ezek a következők : I. Sph. Pneusthelminthes II. Sph. Meristhelminthes III. Sph. Gephyrhelminthes IV. Sph. Lophothelminthes V. Sph. Nemathelminthes VI. Sph. Nemerthelminthes VII. Sph. Plathelminthes Apáthy féregrendszerezése vitathatatlanul már a múlté. Érdeme mégis az volt, hogy: ő az első, aki az összes csoportokra vonatkozóan konzekvensen vizsgált meg egy-egy sajátságot. Ez a következetssége már a fejlődés vonalának követése volt. Hiszen jelszava is azt fejezte ki, hogy tudásunk legjava a fejlődés maradéktalan megismerése. Apáthy féregrendszerével szemben ma a következő rendszert használjuk: Csoport: Protostomia v. Hyponeuria VII. Phylum Platyhelminthes VIII. Phylum Nemathelminthes IX. Phylum Aschelminthes X. Phylum Annelida Az egész állatvilág rendszerezésében Apáthy XV. törzset vett fel. A mai rendszertől ez abban tér el, hogy a Vertebraták nagy