Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Jendrassik Loránd: Semmelweis és Lister teljesítményei egy mai élettan-kutató megvilágításában

ségét, pláne Angliában, 10—15 év múlva teljesen elfeledték. Hiszen Simpson 1870-ig élt, s e tanítás az ő említett válaszlevelekor (1855-ben) ott még — szerinte — közismert volt. Habár az angol szakírók, mint köztudott, sokszor meglepő rosszulértesültséget tanúsítanak mások eredményeivel szemben, ebben az esetben mégis valószínűtlen, hogy a náluk már annyira bevált és elterjedt tanítás egyenesen feledésbe merült volna. Nagyon valószínűtlen, hogy ott a szülészek és nőorvosok már Lister előtt kezüket és eszközeiket a szülésekhez ne fertőtlenítették volna. Feltétlenül szükséges volna ezért alaposan tanulmányozni az akkori angliai szülészeti előírásokat és ezek elterjedését már a Routh és Lister közötti időben, és azt is, hogy mikor tértek át a chlórról a karbolsavra. Semmelweis hatásának megítélésében nem lényegtelen körülmén}' azonban, hogy Listernek nyolc gyermeke született,tehát ezúton is elég dolga akadt szülészekkel, éppen már ifjabb éveiben. Elégszer tudomást szerezhetett tehát működésük módszereiről és fertőtlenítésükről is. Téves végényra vitték tehát a kérdést azok, akik azt keresték, hogy Lister ismerte-e Semmelweis nevét. Persze, hogy ismerte, a legkésőbb 1856-ban Bécsben hallhatott róla Rokitanskytól és másoktól eleget. A lényeg azonban Semmelweis tanítása, aszepszise, amiről közvetítésekkel, eredetileg Routh szereplése révén értesülhetett. Ha Semmelweis nevét már elfelejtette, vagy akár (bármily valószínűtlen is) nem hallotta volna —• tanítását, legalábbis közvetve, sok oldalról, feltétlenül ismerte, Rokitansky és az összes angol szakember útján. Gondolkodását mindennek már eleve az aszepszis irányába kellett terelnie. Lister tájékozottságát Semmelweis tanaival szemben bizonyítja tehát: 1. Routh tevékenysége, melynek révén számos angol orvos, szülész és sebész ismerte meg és Lister felé is közvetítette Semmelweis elvét. 2. Simpson válasza Semmelweisnek az eljárás elterjedéséről és közismertségéről. 3. Glasgow közelsége Edinburghoz (Simpsonhoz). 8 Orvostörténeti közi. 113