Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Zsakó István: A magyarországi pellagra történeti vázlata

ban 124 nem-elmebajos pellagrást látott. Az intézet melletti tébolydában 40 pellagras elmebeteget találtak. A velencei Ospedale civile megfigyelő osztályán 9 férfi és 4 nő pellagras elmebeteget láttak. A san-servoloi férfi tébolydában 600 beteg között 102 volt pellagras. A san-clementei női tébolydában rooo beteg közt 249 volt pellagras. Padova egyetemén akkoriban Belmondo professzor volt az elmekórtan tanára; tőle is kértek információkat, sőt a medico-provinciale hivatalba is ellátogattak. írták, hogy Olaszországban július után (a búza aratása után) ültetik el a tengeri egy részét. Ez pedig nem érik be teljesen. A szegény néposztály ebből a tengeriből készített lisztet használja táplálkozásra. A vagyonosok a tavaszi kukoricát szerzik be, ami érett és minősége sokkal jobb. Hazai viszonyainkra vonatkozólag kijelentik, hogy 1898-ban „mondhatni eruptive tört ki" a pellagra endemia. A hatóságok a rossz termést és az állatvész fellépését okolják. Niedermannék megnézték Erdélyben a bánfihunyadi piacon eladásra kerülő tengerit és úgy találták, hogy a magyar orosházi és nagyváradi szállítmányok penészesek voltak. Ugyanakkor a romániai „pignoletto" faj veres-sárga, kitűnő minőségű. A bizottság több községbe is ellátogatott és a molnárokkal elbeszélgetett. Ök mondták, hogy annyi kukoricát, mint abban az évben, még eddig nem őröltek. Niedermannék viszont nyomort és szegénységet észleltek a falvakban. Közbevetőleg megjegyezték a jelentésben, hogy Belmondo szerint a „pellagra számának emelkedése a búza árának emelkedésével jár együtt", mert Lombardiában a tengeri felhasználása csökken tavaszszal és javul a pellagra statisztikája. Schwimmer miután osztja Winternitz véleményét, hogy a pellagra nem egységes kóralak, említi, hogy sok bőresetet talált tavasszal, sok hasmenést, de ez még nem pellagra (Orv. Hetilap, 1898. 20. sz.). Hozzáfűzi: „Minek egy új kóralakot nálunk meghonosítani". Azt is említi a jelentés, hogy a váltóláz legyengíti a szervezetet és hajlamossá teszi a pellagrára a lakosságot. Erdélyben is úgy, mint Olaszországban - a bizottság „harmadfél éves gyermeket és 70 éves aggot is" talált a pellagrások között. - Az olasz betegeken néha a lázzal együtt jelennek meg az erythemák. A napsütésnek kitett részek, a kézhát, a lábhát, az orr, a szemek környéke, az ajkak, ritkábban a fülkagylók, de a fedetlen bőrön a mellkas és a has is megszokott 7 Orvostört. közi. 97