Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Reinhold F. G. Müller: Az indiai sebészetről

helyere mentek, tanulmányaik folytatása végett.

1

' A különféle betegségek között

18 egy elefánt sebének kezeléséről is szó esik, amelynek lábából hurokkal húztak ki egy szálkát,

1

" valamint arról is, hogy Buddhát hasonló esetben orvosa, Jivaka késsel kezelte.0 A buddhista hagyományokban gyakran szerepel e híres orvos neve,

2

' aki Taksasilába utazott, a legöregebb és leghíresebb orvostanár hírében állott Atreyához, hogy a gyógyítás tudományát elsajátítsa. Tanulmányainak befejezése után már Magadhába (ma Bihar) való hazautazása folyamán is feltűnést keltő gyógykezeléseket végzett. Belsőleg használt gyógyszeres kezeléseken kívül egy sikeres laparotomiáról is szól, mégpedig a benaresi

22 uralkodóval kapcsolatban, akivel a jelek szerint továbbra is érintkezésben maradt.

21 Még ha kritikailag bíráljuk is a mondahagyományt, figyelembe kell vennünk Benares többszöri említését, ahol a SuS

2

'

1 adatai szerint a sebészi iskola létesült. A SuS sutra

0 2 egy másik szövegrésze szintén feltűnő; eszerint (valamint a CaS

2,> vimana

0 8, 3 szerint is) az orvosi tudományok tanulása csupán a három legfelső „kaszthoz" (várna: brahmin, ksatriya és vaisya) tartozók részére volt lehetséges. E megszorítást, a védikus tanulmányokhoz hasonlóan, a sebészek részére szolgáló tanszövegben enyhítették és az engedélyt a legalsó negyedik kasztra is kiterjesztették. Némelyek (tanárok) szerint magasrangú és kiváló tulajdonságokkal bíró sudrák is felvehetők, de védikus megbeszélés és felavatás nélkül. Hoernlé

1{) szerint a szövegrész „kétségtelenül későbbi beszúrás", tekintettel arra, hogy azt a Dallana nevű kommentátor a XII. században nem fogadta el; elismeri azonban, hogy egy régebbi, Cakrapanidatta nevű kommentátor (1050 körül) mellette foglalt állást.

27 Eszerint ez a szöveg, bár a szokásostól eltérő, mégsem tekintendő későbbi beillesztésnek. Az előzményeket figyelembe véve és óvatos bírálatot alkalmazva, a sebészi tanokra nézve még idegen befolyást is feltételezhetünk, amire egyébként néha

2s más adatok is utalnak. A seborvosi vagy sebészeti tanok keletkezéséről a SuS sutra

0 1, 1. folyt, szerint Dhanvantari Susrutához fordult, mint azt már sok szövegkiadás említi. Dhanvantari a régi szövegekben a Napot jelenti,

29 itt azonban a 3. szakaszhoz fűzött megjegyzésben a sebészet mestereként szerepel, aki Kasi (Benares) fejedelmében, Divodasában öltött emberi alakot s akit susrutának (híres) szólítanak.10 Az alig-