Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)
Palla Ákos: Semmelweis ismeretlen kézirata
A véletlen szerencse közbejátszása folytán nemrégen birtokunkba jutott a zalaegerszegi császári királyi magyar törvényszék korabeli megkeresése. Ebben kérdést intéz a pesti egyetemi orvosi karhoz egy gyermek erőszakos halála felett vitatkozó szakértőinek állásfoglalása miatt, és véleményt kér. Kérdéseit a következőképpen teszi fel: „A jelen esetben a gyermek erőszakosan és szándékosan előidézett gutaütés által halt-e meg és hogy a gyermek nyakán felfedezett vonalak kizárólag az erőszak nyomai legyenek-e? vagy a köldökzsinór által is véletlenül okoztathattak-é? Továbbá, ha ezen vonalak nem ismertethetnének fel kizárólag az erőszak nyomainak, vajon nem mutat mégis arra, hogy a gutaütés erőszakosan és szándékosan idéztetett elő: avagy ha a gutaütés nem erőszakosan és szándékosan idéztetett volna elő, mi volt tehát annak és a gyermek halálának oka." Ez a kérdése a zalaegerszegi megyei törvényszéknek. Az ügyirat pedig folytatódik tovább. „Alulírottaknak jelen eset felőli véleménye a következő. Miután a külerőszak nyomai az egész test felületén nem találhatók és a nyakon mutatkozó redőket a különben szükségkép jelenlévő vérömlés hiánya miatt külerőszak jeleinek tartani nem lehet: a boncleletből kimerülő gutaütés csupán csak természetének (nem erőszaknak) kell elismerni. A gutaütés okául csak a szülésfolyamatot lehet és kell tartanunk. Semmelweis. Arányi a b. professzora." Ez a szöveg, a véleményadás Semmelweis sajátkezű írása. Ha már most egy vizsgálat szempontjából adott esetre szűkítve - hogy kiindulópontunk lehessen - feltételezzük azt, hogy az Akadémiához intézett levelet külső segítséggel írta, vajon elhihető-e, hogy évek múlva egy ilyen mindennapi eset során kialakult orvosi véleményét, amelyet tanártársával, Arányival is aláírat, szintén tollbamondás után készítette? Ez még feltevésnek is nevetséges és feltételezni is kóros gondolat. Kizárva ennek lehetőségét és elvetve minden subpositiót, e kézirat jelentősége abban áll, hogy Semmelweis élete utolsó éveiben milyen széles területre kiterjedő munkát folytatott és szakvéleményét világosan, tiszta magyarsággal adta meg. Ez válasz mindenre, és vitán felül áll. Ez az ismertetett és újonnan felbukkant kézirat, amely nyilván egy irattári selejtezésnek köszönheti, hogy döntő szerepet játszik a
