Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Adattár - Az országos közegészségi tanács tervezete az 1879-i árvízzel elpusztított Szeged újjáépítésére (Dr. Varga Lajos)

foglalkoztatott munkások testi épségének és egészségének megóvása céljából szükséges külön intézkedésekről." Az elmondottakhoz további kiegészítésre, magyarázatra aligha van szükség. Ezek a tények önmagukért beszélnek. FORRÁS Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bp. 1945. Népszava. 1880. 21. sz. Népszava. 1884. 14. sz. Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. I. köt. 1854-1894. Budapest, 1900. Magyar Országos Levéltár. B. M. ált. 1881.- IV.- 1- 1771. Kerényi Aladár: Gyakorlati egészségügyi közigazgatás. Bp. 1942. Részletek a magyar közegészségügy történetéből, különös tekintettel az országos közegészségi tanács megszervezésére és első negyedszázados működésére. Akadémiai doktori értekezés. Dr. Varga Lajos (Budapest) Az országos közegészségi tanács tervezete az 1879-i árvízzel elpusztított Szeged újjáépítésére Szegedet 83 esztendővel ezelőtt, 1879 márciusában szörnyű árvíz pusztította eí. Az egykori sajtótudósításokból kiderül, hogy a város megmentéséért folytatott emberfeletti küzdelem március 5-éről 6-ára forduló éjjel kezdődött. A küzdelem azonban hiábavalónak bizonyult. Március 12-én hajnali két órakor a viharzó víz elemi erővel szakította fel a töltést, s az ár feltartóztathatatlanul rohant a városba. A március 13-ról szóló hírek röviden már arról számoltak be, hogy Szeged elpusztult. A két első napon 4000 épület dőlt össze, ebből 2700 lakóház. A felső városban és a Rókus városrészben egyetlen ház sem maradt meg. A halottak számát sok százra becsülték. Március 18-án összesen 348 ház állott. Ebből is 283 volt csak lakható és 65 omlófélben. A 70 000 lakosból 50 000 elmenekült. Újszegeden a töltéseken és néhány biztosan álló épületben 20000 ember maradt. Az elpusztított város felépítésére, életben maradt lakosainak megsegítésére, talpraállítására hatalmas együttérzéssel és segítőkészséggel késlekedés nélkül megmozdult nemcsak az egész magyar társadalom, hanem sok más ország is. Az árvíz által romba döntött városban számos egészségügyi feladat is fel-