Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Adattár - Adatok a hazai himlőellenes védőoltás elterjedéséhez (Vita Zsigmond)

Adatok a hazai himlőellenes védőoltás elterjedéséhez A XVIII. század utolsó éveiben és a XIX. század elején Európa-szerte fog­lalkoztatta az orvosokat, és többé kevésbé az azzal érintkezésbe kerülő töme­geket a himlőcllencs védőoltás kérdése. 1798-ban jelent meg Londonban femet első munkája a himlőellenes oltásról és mint Varadi Sámuel írja, 1 1800-ban már Angliában, majd Párizsban és rövidesen Németországban is tömegeket oltottak be. Az oltás sikerének híre futótűzként terjedt végig Európán és a legkiválóbb bécsi orvosok (De Carro, Careno és Portenschlag) példáját kö­vetve 1801-ben a magyar orvosok is elkezdték már az oltásokat. A következő évtizedekben orvosokon és chirurgusokon kívül papok is résztvettek a himlő­oltás terjesztésében, ahogy ez Major Mihály tiszaföldvári református pap fel­jegyzéséből is kitűnik. A himlőoltás megismerését, az érte folytatott szívós, hősi küzdelmet nyo­mon követhetjük a korabeli magyar sajtóban. A Bécsben megjelenő Magyar Kurírnak eddig még nom méltatott érdeme, hogy kezdettől fogva nemcsak rendszercsen beszámol a himlőoltást végző magyar orvosok úttörő és veszélye­ket is vállaló munkájáról, hanem cikkeivel állandóan népszerűsítette a himlőol­tást. Ezzel kétségkívül a haladást szolgálta. Tudjuk, hogy a két szerkesztő közül az egyik, Decsy Sámuel, maga is orvos volt, mellett úgy látszik Pánczél Dánul is a himlőoltás terjesztésének meggyőződéses harcosává vált, és az 1801. év fo­lyamán a világpolitikai események után számos hírt közölt a himlőoltás terén elért újabb eredményekről. A Magyar Kurír ilyen jellegű híradásaiban és cik­keiben a felvilágosodás és a humanizmus jövőbe mutató törekvései nyilatkoztak meg, ezért kötik le érdeklődésünket ma is. A népért, az emberiségért küzdő orvosok példája sugárzik felénk ezekből az igénytelen cikkekből. Legelőször dr. Bene Ferenc pesti orvos tanulmányozta Magyarországon tu­dományos alapossággal a himlő pusztításait és a védekezés módját. Már 1800­ban kiadta „a Himlő veszedelmei ellen való oktatását; melyben lerajzolta a Himlő irtóztató veszedelmeit, megmutatta, hogy lehet ezen veszedelmeket eny­híteni mind a jelenvaló himlőssel való jó bánás, mind a beoltás által. Meg­mutatta, hogy lehetne ezen veszedelmeket egészen elkerülni a Himlők ki irtások által. - Azon időtől fogva az Orvosok el fáradhatatlan iparkodásaik által oly eszközökhöz jutottunk, mely által ... a Himlőknek tökélletes ki irtását bizonyosabban és könnyebben elérhetjük. Ez az eszköz áll a tehény himlőknek bé oltásokban, . . . Dr. Bene Fetcntz most készít egy Oktatást a tehén himlők­nek természetekről hasznaikról és béoltásokról . . . Ezen Oktatás a Himlő ve­szedelmei ellen való oktatásának második része gyanánt lészen."­A magyarországi himlőoltásokról ez volt Pánczél Dániel első ,,Jelentése''. 1801. május 15-én jelent meg, amikor a bécsi orvosok is még kísérleteik kezde­tén állottak. Dr. Bene Ferenc könyve egy pár hónap múlva csakugyan meg­12 Orvostürt. közi. 177

Next

/
Thumbnails
Contents