Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Kovácsics Sándor: Pettyeni Borbély Márton - alias Gyöngyösi - orvosi Kézirata a XVII. századból (1683-1701)

kásságát is megemlíti a lexikon. Mivel a Kézirat a szerző latinos műveltségéről tesz tanúságot, vallásos meggyőződést árul el, amit a latin idézetek, a zsoltárfordítások is bizonyítanak, - ezek az adatok amellett szólnak, hogy a Kézirat szerzője is az említett családnak lehetett a tagja. Református voltát alátámasztja az a tény, hogy Brassóból Pápára, a reformátusok ősi fészkébe költözött. Szerzőről - a kézirat alapján - a következőket lehet még megállapítani: Tanulmányait Gyöngyösön kezdte. Tanulóévei után „Tanuló Bujdosása" idején bejárta Erdély nagyobb városait és ott a nevesebb borbély-sebész mesterektől tanulta a feljegyzetteket, részben pedig saját tapasztalatait jegyezte fel. Ilyen tudós borbély volt Gyöngyösön Hedes Mihály, Borbély Mihály, Zilah városában: Krasznai Borbély Mihály, Kolozsvárt: Desi Pál, Nagyenyeden: Belényesi Péter, Fogarason: Borbély Tamás, Gyulafehérvár: Köprizi, Kolozsvárt: Sartoris Sámuel gyógyszerész, Tordán: Egri Mátyás. Felemlíti még: Szatmári Pál, Görgei Pál, Turoczkai Márton neveit, de ezek lakóhelyeiről nem ír. Könyvéhez anyagot külföldi forrásokból is merít. Különösen a II. részben szerepel Albertus Magnus és Veccerus János Jakab. Ezektől a „neves" mester emberektől tanult orvosságok közlése után megemlíti a Mester nevét is: Accepi. .. 1683-ban Brassóban telepszik meg s itt írja szóban levő könyvét. Memóriáié cím alatt írja, hogy 1687. ápr. 5-én jött Pápára, 16-án „Köszöntem be a Céhbe"; „Ugian azon alkalmatossággal esküttemis holtomig Feleségemmel; május 5-én kezdtem el a Próbámat, azon napon voltak vendégeim . . ." Név szerint felsorolja vendégeit. Az ebéd 3 napon volt, a 4. napon „mutattam be a próbát". 2 tanú is volt vele, amint megjegyzi. „10 Mai tettem ki az Medicinákat, mikor ebédet attam az Czéhben Isten kegyelmességébül és segítségébül". Utána közli a „Czéhbül való Proventusom"-at. Az orvosságok felsorolása előtt elmondja: „Ezeket az egynehány szép orvosságokat jobbrészint inkább mind szemeimmel experialtam azoktul a Becsületes, Tudós mester ember Uraméktul, akiknél tanuló Bujdosasomban laktam, kiknek Neveket is nagiobb bizonyságul subjicialtam, melylyeket Isten velem lévén le is irtam egy Summában Brassó Városában lakasomban s elis végeztem Anno Domini 1683. Augusti 16."