Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Ruttkay László: Az orvos Jessenius mint történetíró

szavát vétette, hogy politikával nem fog többé foglalkozni és amint mondotta - ,,a Csehországban fellángolt tüzet nem fogja tovább szitani, hanem segíteni fog azt eloltani". Jessenius azonban nem tartotta meg adott szavát. Bízott a cseh szabadságmozgalom végleges győzelmében és a Habsburg-ellenes Európa segítségében. Már két év múlva, 1620-ban újra politikai szerepet vállalt. Pfalzi Frigyes, a Habsburgoktól elszakadt Csehország nemzeti királya, őt a besztercebányai országgyűlésre utazott követségének egyik tagjává nevezte ki. A követek megbízása az volt, hogy a magyar-cseh konföderációt megerősítsék és Bethlen Gábort rábírják a csehek fegyveres támogatására. Ebben a küldetésben is, nagy szerepet játszott Jessenius magyar származása. A Besztercebányán elért eredményeket azonban nem sikerült gyümölcsözővé tenni. A Katolikus Liga és a császár csapatai behatoltak Csehországba és a Prága közelében levő Fehérhegynél (Bila Hora) 1620. november 8-án szétverték a cseh protestánsok seregét. Miután a csehek szabadságmozgalma elbukott, a császár véres bosszút állt a lázadókon. A Liechtenstein Károly herceg elnöklete alatt Prágában összeült császári bíróság a felkelők kézrekerült vezérei és prominens politikai szereplői közül 27-et halálra ítélt és 1621. június 21-én a prágai Övárosháza előtti téren kivégeztetett. Az ítélet a legkegyetlenebb büntetéssel éppen Jesseniust sújtotta; reá nagyon haragudtak Bécsben szószegése és sikeres besztercebányai szereplése miatt. Ezzel vált Jessenius, az orvos, nemcsak történetíróvá, hanem a császári önkény ellen fellázadt cseh rendek harcának egyik politikai szereplőjévé is. Nevét méltán említhetjük azoknak az orvosoknak sorában, akik nemcsak orvoslással, gyógyítással foglalkoztak, nemcsak a medicina tudományát művelték, hanem aktív szerepet vállaltak a politikában is. Nem ismerünk azonban orvost, akinek politikai szereplése tragikusabban végződött volna, mint az övé. JEGYZETEK I. Ezt a boncolását az orvostörténelemben röviden „Anatómia Pragensis" cím alatt ismert, 1601-ben kiadott munkájában leírta. Ennek teljes címe: Johannis Jessenii a Jessen: Anatómiáé Pragae Anno MDC abs se solenniter admi-