Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 23. (Budapest, 1962)

Dr. Incze Gábor: Útmutató a Herbárium használatához

ÚTMUTATÓ A HERBARIUM HASZNÁLATÁHOZ írta: Dr. INCZE GÁBOR (Budapest) "Dán Imre, Halmai János, Natter-Nád Miksa tanulmányai után Melius mostani Herbarium kiadása, ha betűhíven jelennék is meg, akkor sem okozna olvasása különösebb nehézséget, mégis, hogy könnyebb legyen, több betűt átírtunk az eredetileg 376 oldalnyi szövegben. Az eredeti szöveg a szóvégi k-t mindig c-nek írta, a kettős k-t c/í-nak, cs helyett mindig cz-t írt, c helyett tz-t, j helyett i-t vagy y-t. U helyett y-t írt, v helyett «-t. Az igekötőt mindig külön írta ; a névelő használata bizonytalan, mássalhangzó előtt hol a, hol az áll. Y helyett gyakran ' áll hog', eg', ebben azonban nem következetes vagy az író, vagy Heltai Gáspárné kolozsvári „műhellyé". A rövid és hosszú magánhangzók (a-á, e-é, o-ó, u-ú, ü-ű) felváltva szerepelnek, az o helyett néhol u van (szuruk). Ezek az eltérések valószínűleg csak írás-, illetőleg nyomdatechnikai okok következménye, ezért bátran át lehetett írni, viszont megmaradt az ö-zés (Döbrötzön, tötte, vövé) és a szóvégi h, ü helyett használt o, ö, mert ezek meg minden valószínűség szerint fonetikus jelzések. Az alább következő szavaknak is csaknem mindegyike valamiféle fonetikus eltérést mutat, csupán néhány olyan, amelyet ma már kevésbé ismerünk, vagy más értelemben használunk, mint a XVI. században. Öröm az, hogy ezt a csaknem négyszáz esztendős könyvet, ennek a pár szónak a kivételével, olyan jól megérthetjük. Az eredeti könyvben az Elöljáró beszéd és az Index nincsenek lapszámozva, csak maga a Herbarium számozott, 188 lap