Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 23. (Budapest, 1962)

Dr. Bán Imre: Melius Juhász Péter

nőstön fű ez, a Cserén igaz elég terem". Csere v. Nagycsere Debrecennek ma is erdős határrésze. 416 lap: Tribulus aquaticus, Lappa campestris, sullyom, kuldos tetű (Lappula echinata = bojtorjános mizsót, koldustetű). ,,. . . az fancsikai réten, az Urréten az fű között, széna között elég vagyon". Fancsika ma is erdős debreceni határrész, az Úrréte kuszáló a mai Nyulas nevű városrész helyén volt

48;i 51b—52a lap: Mandragora, Morion, nagydragula, bolond fű, elalutó fű (Atropa belladonna = nadragulya). „Az almája mint egy kis macsi dinnye. . . Magyar országban is az havasokon terem a nősténnyé, az egyik. . ." Macs Debrecen mezőgazdasági művelés alatt álló határrésze volt már a XVI. században is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Melius leírása nem igen illik az Atropa belladonnára, ennek bogyótermése ugyanis csak jókora cseresznye nagyságú, a virága pedig kétivarú, s így a kétlakiságára utaló megjegyzés sem vonatkozhat rá. A havasok emlegetése arra mutat, mintha Melius járt volna a királyi Magyarország felső vidékein. Életrajzi adatunk erre nincs. 55b—56a lap: Lithospermum, Milium Solis, tengeri köles, napkása (Lithospermum arvense = gyöngyköles). „Madár köles, meddü sovány földen terem, mint a Nyiri föld." . 786—79a lap: Condrilla, Endivia sylvestris, apró kotang, disznókék (Chondrilla juncea = nyúlparéj). „Szálában saláta gyanánt eszik". Érdekes gyermekkori emlék a somogyi Meliusnál. Soó—Jávorka szerint

49 manapság már Somogyban és Zalában is ritka, a Tiszántúl pedig csak Hajdúnánáson mutatták ki. A XVI. században bizonyára mindkét helyen közönségesebb volt. 85a—86a lap: Solanum, Solatrum . . . ebszőlő, szépszőlő, papmonya (Solanum nigrum vagy Solan am dulcamara = csucsor, ebszőlő). „A sárban a Malomgátnál terem, istár neve." Melius itt ismét több növényt kever össze, az istárnak vagy csomorikának semmi köze a Solanum-félékhez, hanem ez a Cicuta virosa, a legveszedelmesebb mérges növénysk egyike. A Malomgát folyása a debreceni határban Bánk puszta Ha láp felőli részén a fancsikai földek közelében feküdt; valamikor talán Bánkfalva vízimalmát hajtotta.

50