Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. B. D. Petrov: Oroszország és a Szovjetunió orvostörténete marxista vizsgálatának eredményei

Németországban és Kínában is kiadtak, B. D. Petrov ,,Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban" (Moszkva, 1954.) című könyvecskéjét, valamint L. O. Kanevszkij, E. I. Lotovaja, H. I. Ideljcsik „Az orvostudomány fejlődésének alapvető vonásai Oroszországban a kapitalizmus időszakában" című könyvét (Moszkva, 1956.). Nagy értéket képvisel a Nagy Orvostudományi Enciklopédia első és még inkább a második kiadásában megjelentetett orvostörténeti anyag. Az első kiadás „Orvostudomány" (Medicina) című cikke még egy sor helytelen nézetet tartalmazott. A második kiadásban ez a cikk jelentősen kibővült, s sokkal magasabb tudományos színvonalon írták meg. Terjedelmes orvostörténeti anyagot találunk az enciklopédia többi kötetében is — az egyes szakágak, felsőoktatási intézmények, tanszékek, irányzatok és kérdések történetével kapcsolatban. Összefoglaló jellege van N. A. Bogojavlenszkij „Orosz orvoslás a IX—XVII. században" című könyvének is (Moszkva, I960.). Meg kell említenünk B. M. Bosszijszkij „Az általános és hazai orvostudomány és közegészségügy" című alapvető műve I. kötetének megjelenését is. Bibliográfia (996—1954), (Moszkva. 1956. 1938. old). Az első kötet (a másik három előkészületben) majdnem kimerítő hazai bibliográfiát ad az orvostörténethez, s igen megkönnyíti a szükséges irodalom kiválasztását bármely történeti kérdéshez. A művet a szovjet sajtó pozitívan értékelte, jóllehet vannak hiányosságai. Meg kell említeni F. R. Borodulin, P. E. Zabludovszkij, A. G. Lusnikov előadásait, melyek a hazai és az általános orvostudomány történetének különböző szakaszait ölelik fel, s brosúrában is megjelentek. Annak ellenére, hogy az előadások nincsenek befejezve, szétforgácsoltak, fragmentálisak, s csak egyes orvostörténeti periódusokkal foglalkoznak, mégis eléggé magasan kell értékelni őket, mivel helyesen világítják meg az orvostörténet sok kérdését, bírálják a burzsoá tudósok helytelen nézeteit, sok új anyagot ölelnek fel, új módszereket, munkákat, amelyeket előttünk még nem vizsgáltak tudományosan.