Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)
Oroszországban való feltűnéséről, nevezvén ezt „morbus gallicus"-nak. Rámutat a külföldi orvosok meghívásának jelentőségére az orosz orvostudomány fejlődésében. Közli a XVII. század folyamán Oroszországban működő külföldi orvosok jegyzékét, ezek között Caparus Fiedlert, Hartmann Grammondot, Hadrian Engelhardot, Laurentius Blumentrostot stb. A továbbiakban Keresztúry tartózkodóan lerója adóját az orosz hatóságoknak a nép közegészségének védelmezéséért, röviden kitér az orosz orvostudomány történetének kimagaslóbb eseményeire. Véleménye szerint főbb helyen kell rámutatni az orosz közegészségügy első szervezési közegének a „Cancellaria Pharmaceutica Medica" („Áptekárszkij prikáz") megalapítására. Nem kevésbé fontos szerepet játszott a maga idejében az 1706-ban I. Péter cár által alapított moszkvai kórház, amelynek feladata volt „nemcsak a betegek gyógyítása, de az orvosok és sebészek kiképzése is" (14. old.). Ide kell sorolni .a megfelelő közegek rendelkezését a kórházakban elhunyt betegek holttestének kötelező boncolását illetőleg. Az oroszországi egészségügy szempontjából jelentős volt az 1707-ben megnyitott moszkvai gyógyszertár, amely Keresztúry véleménye szerint el volt látva minden szükséges gyógyszerrel és orvosi műszerrel. E gyógyszertár feladata volt gyógyszerekkel ellátni Moszkvát és elsősorban a vidéki gyógyszertárakat. Az orosz orvostudomány történetének fontosabb epizódjai közül a szerző kiemeli az 1715-ben Péterváron haditengerészeti kórház megalapítását, amelynek nagy szerepe volt az orosz orvosok kiképzésében. Az orvosi kollégium Péterváron 1764-ben történt megalapítása Keresztúry szerint ez az orosz orvostudomány évkönyvének ragyogó fejezete. A kollégium, amely „állt alapos felkészültségű és általános tiszteletnek örvendő tudósférfiakból" (14. old.), sokat tett az orosz közegészségügy és orvosképzés ügyében. 82 Keresztúry műveit és egész orvosi működését egészben jellemzi: az emberi élettevékenység folyamatainak materialista felfogása, az egészséges és beteg ember kísérleti tanulmányozása szükségességének felismerése, a környezet jelentőségének megértése és a megelőző orvostudomány nagy feladatainak elérése. Keresztúry Ferenc magyar orvos élete és tudományos
