Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

hogy a Kollégium további intézkedéseket tehessen". 45 Erre Keresztúry elküldte ünnepi beszédének egy példányát: „Qui disseret de cognoscenda vita, ut intima corporis humani indoles clarius eluceat" (Az élet megismeréséről azért, hogy világosab­ban feltáruljon az emberi test belső természete), amelyet a moszkvai egyetem ünnepi gyűlésén mondott el 1783. július 30-án. 46 A művet elfogadták doktori értekezésként. Ennek ered­ményeképpen, az Orvoskollégium 1784. május 9-én elrendelte: „Az említett Keresztúry Ferenc kollégiumi ülnököt a vizsgák alapján méltónak találtatott orvosdoktornak nyilvánítani mind­azon jogokkal, amelyeket a hasonló doktorok az Oroszbiroda­lomban élveznek és erről neki 1784. június 9-én kiadott legfel­sőbb rendelet értelmében pergamentre írt oklevelet adni ki a Kollégium nevében, ellátva a kollégiumi elnök úr aláírásával és hivatalos pecsétjével". 47 így lett a magyar származású Keresztúry orvos második orvosdoktor, akinek ezen tudományos fokozat odaítéltetett Oroszországban. 43 Keresztúry magánéletéről ismeretes, hogy 1764. június 16-án házasságot köt Orthleben Katalinnal, akivel kölcsönös szere­tetben és megértésben 19 éven át élt egészen annak 1783 novem­ber havában bekövetkezett haláláig. Ezen házasságból született gyerekek még apjuk életében elhunytak, kivéve Johanna­Amália lányát (1773—1846), a későbbi Richter W. M. feleségét. 1784-ben Keresztúry házasságot köt másodízben Schwarz Szófiával (1763—1838). A második házasságból három lánya maradt életben: Alekszandra (Sándorka), Erzsébet és Katalin. 38 Keresztúry második felesége — Schwarz Szófia túlélte férjét. 49 Keresztúry érdemeihez kell sorolni kimagasló szerepét az első orosz orvostudományi egyesület, „Az orvos- és természet­tudományok versengésének egyesülete" („OömecTBo cepeB­HOBaHHíi MeßHiTHHCKHX H (f)H3HHeCKHX HayK") megteremtését 1804. augusztus 27-én és annak megerősödését. 53 Az egyesület első elnökének Keresztúryt a XVIII. század végi és XIX. század eleji moszkvai egyetem egyik legkiválóbb és általánosan elismert tanárát választotta. Mint az egyesület elnöke élete végéig (1811) nagy szervezői képességeket árult el. Az alapsza­bályok értelmében, melyeknek megalkotásában tevékeny részt

Next

/
Thumbnails
Contents