Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Adattár - Táblázatok a Budapesti Orvostudományi Egyetem történetének fontosabb adatairól. (Alapítástól az 1900. év végéig) (Dr. Bolányi Imre és Dr. Palatkás Béla)

1897. V. 14. Hugonnay Vilmát (ekkor már Wartha Vincéné) a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán (zürichi oklevelének honosítása folytán) mint az első magyar orvosnőt doktorrá avatják. Növénykert 1.: Botanikus kert Növénytan 1.: Botanika Nyelv 1.: Oktatási nyelv Nyugdíj 1. : Egyetemi tanárság, Tanársegédi intézmény Oculista regni 1.: Szemészet Oklevél 1.: Doktoravatás és vonatkozásai Oklevelek honosítása 1. : Nosztrifikálás Oklevelek viszonossága 1.: Conformálás (kölcsönösség) elve Oktatási nyelv 1770. Az Egyetem hivatalos oktatási nyelve a latin. 1780. II. József a hivatalos előadási nyelvvé a németet teszi. 1789. II. József engedélyezi a magyar nyelvű előadásokat a sebészek számára (Bácz Sámuel sugalmazására kérték a hallgatók). 1790. III. 5. II. Lipót hivatalos oktatási nyelvvé ismét a latint teszi, de emellett pártolja a magyar nyelvű előadások tartását. 1823. Gebhardt Ferenc az Orvosi Karon az első, aki székfoglaló tanári előadását magyarul mondja el. 1833. A doktoravatás magyar nyelvű cselekményei megindulnak. Az 1830. VIII. tc. 1. paragrafusa alapján Flór Ferenc 1833-ban magyarul írhatta és védelmezhette meg doktori disszertációját. 1844. VII. 24. Az ez évi II. tc. alapján kiadott helytartótanácsi rendelkezés szerint „egyes kivételekkel" a magyar nyelvet kell a közoktatásba bevezetni. 1848. III. 22. Az egyetemi tanács határozata értelmében kizárólagosan magyar nyelvű a tanítás. 1849—50. Az Egyetemen a német nyelvű előadások tartására térnek át a magyar nyelv háttérbeszorításával. 1850. III. 15-től 1871 — 72. tanévig az Orvosi Kar matriculás könyvébe csupán latinul írnak. 1859. Pesti egyetemi diákok küldöttsége Bécsben kérvényt nyújt be az illetékes hatóságoknak az oktatási nyelv ügyében.