Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Adattár - Táblázatok a Budapesti Orvostudományi Egyetem történetének fontosabb adatairól. (Alapítástól az 1900. év végéig) (Dr. Bolányi Imre és Dr. Palatkás Béla)

1819. VI. 19. A monarchia egyetemi tanulmányi rendjének conformálásáva vonatkozó királyi határozat kiadása. VI. 28. Királyi elhatározás alapján az egyetemi tanárok a király tanácsosai után rangsorozódnak és külön ülőhellyel tisztelendők meg (feleségeik is). XI, 10. Királyi határozat értelmében Hahnemann homoeopathiás módszerét tilos alkalmazni. Eltörlik az adjunktusi állásokat és asszisztensi (tanársegédi) állásokká alakítják át azokat. I. Ferenc újabb rektori és dékáni díszjelvényeket adományoz az Egyetemnek. 1819 — 20. A tanulmányi idő kezdetét szeptember 1-ről október l-re teszik át. 1820. I. 31. A megüresedett tanszékekre nemcsak Pesten, hanem Bécsben is meg kell tartani a pályázatokat. Külföldi egyetemek okleveleinek elfogadását uralkodói engedélyhez kötik. 1821. Az Orvosi Kar egy orvosi folyóirat: „Acta physico-medica edenda per Collegium medicum Pesthiense" megjelentetését hozza javaslatba. (Anyagi fedezet hiányában nem valósul meg.) 1823. Gebhardt Ferenc elsőnek mondja el magyarul székfoglaló tanári előadását. 1826. Az állatorvosi intézet a Rókus kápolna melletti rossz épületből a Dohány u. és Síp u. sarkán levő házba költözik. 1828. Schordann Zsigmond az élettan tanára ez idő tájt alapítja meg az orvoskari (tanártestületi) könyvtárat. 1829. X. 27. Wekerle György az első szabad előadó („qua lector extraordinarius") az Orvosi Karon gyermekgyógyászatból és nőgyógyászatból. (Ez a magántanári intézmény előfutárjának tekinthető.) 1830. Bugát Pál — a fennálló tilalom ellenére — lefordítja és forgalomba hozza Hahnemann „Organon" című művét. 1831. Bugát Pál és Schedel (Toldy) Ferenc szerkesztésében megindul az első magyar orvosi folyóirat: az Orvosi Tár. 1832. XI. 21. Országos állatorvosi tisztség (regni veterinarius) létesítése, melyet azonban csak 1838-ban töltenek be először Zlamál Vilmos személyében. 1833. Az orvosi Karra való felvételhez szükséges bölcsészeti tanfolyam idejét ismét három évre emelik fel. A doktoravatás magyar nyelvű cselekményei megindulnak.