Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Adattár - Adatok a magyar röntgenológia korai történetéből (Dr. Bugyi Balázs)
Boross Ernő: A röntgensugarak értékesítése a gyakorlati orvostudomány terén címen igyekszik a külföldi röntgenológiai megismeréseket összefoglalni. Ezzel kapcsolatosan büszkén emlékezik meg a röntgenfizika magyar úttörőiről is, Eötvös Lorándról, Kiss Károlyról, Wittmann Ferencről, mint akik az 1896. év első negyedévében már röntgenológiai kutatómunkát végeztek hazánkban. Boross már az átvilágítás és a felvétel egymást kiegészítő szerepéről szól a legmodernebb felfogásoknak is megfelelően. Scholtz Kornél az Orvosi Hetilap Szemészet című mellékletében tárgyalja a röntgensugaraknak szemészeti diagnosztikai alkalmazását. XI. 1897-ben Áldor Lajos sorozatos közleményekben ismerteti az Orvosi Hetilap hasábjain — külföldi irodalmi adatok alapján — a röntgensugarak alkalmazását a belgyógyászati kórjelzés terén. Wenhardt József pedig szintén 1897-ben tárgyalja az Orvosi Hetilapnak az ,,Újabb gyógyszerek és gyógymódok" című mellékletében a röntgenterápiával elért eredményeket és idézi Jutassy Józsefnek, a bőrgyógyászati röntgenterápia magyar úttörőjének kitűnő gyógyeredményeit a bőrbetegségekben. A Királyi Orvosegyesületben Kerman egy négyhónapos csecsemőt mutatott be röntgenfelvételt is egyidejűleg demonstrálva baloldali fibulahiánnyal. 1900. február 8-án Friedrich kézfejlődési rendellenességet mutatott be az Orvosegyesületben, a megfelelő röntgenfelvételeket egyidejűleg demonstrálva. Kassai pedig ugyanakkor egy 27 éves betegnél abnormálisan nagy, szivacsos csontszerkezetű kezet — makrocheiriát — mutatott be. Iszlai József pedig 1897-ben az Orvosegyesületben egy arcra illeszthető kryptoszkópot mutat be, amelynek segítségével fogászati röntgenvizsgálatokat lehet elvégezni. Bár a fogászati röntgenológiában a kryptoszkópos vizsgálati eljárás nem állta meg az idő próbáját kétségtelen, hogy Iszlaié — legalábbis országunkban — a fogászati röntgenológia megteremtésének az érdeme. Az Iszlai által megindított fogászati röntgendiagnosztikát azután Madzsar József építette rendszeres tudományággá, aki 1905-ben azután az első fogászati röntgenreferátumot tartotta a magyar fogorvosi kongresszuson.
