Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. B. D. Petrov: Oroszország és a Szovjetunió orvostörténete marxista vizsgálatának eredményei

nézeteiben és gyakorlati tevékenységében. A lebecsülés különösen a „Nézetei a gyógyászatról és a prophylaxisról" című fejezetben jelentkezik. E fejezet 12. oldalán csupán három záró bekezdést szentelt a prophylaxisnak, ezek is tele vannak Mudrov, Zaharjin és Osztroumov kijelentéseivel. A másik hiba ama nehéz és összetett harc megvilágításának a hiánya, amelyet M. P. Koncsalovszkij és más élenjáró szovjet klinikusok folytattak azok ellen az orvosok ellen, akik ragaszkodtak a magánpraxist folytató orvosok nézeteihez és álláspontjához. Általános hiányosságként jelentkezik az, hogy nincsenek monográfiák a kiemelkedő hygienistákról, Eriszmanról, Dobroszlavinról, Moljkovról és másokról, s hogy kevés a monográfia a szovjet orvosokról. Ha levonjuk a kiemelkedő orvosokról írt orvostörténeti monográfiák vizsgálatának általános következtetéseit, megállapíthatjuk, hogy ez a fajta irodalom gazdag, sokoldalú, értékes, politikailag éles, eléri a szükséges tudományos színvonalat, jó képet nyújt Oroszország és a Szovjetunió legkiemelkedőbb tudósainak tevékenységéről. E monográfiák nagymértékben hozzájárulnak a hazai orvostudomány történetének tanulmányozásához, előfeltételei egy olyan terjedelmes alapvető mű megírásának, amely hazánk orvostörténetének lenne szentelve. Az egyes orvosi szakágak történetének tanulmányozása szintén folyamatban van. Megtörténtek az első, igaz, eléggé sikeres kísérletek e kérdés megoldására. Érdemes megemlíteni néhány értékes, az egész szakosítás fejlődésének bemutatására irányuló kísérletet. H. Sz. Kostojanec megírta az oroszországi fiziológia történetét. A könyv, mely Sztálin-díjat kapott, eredményesen kíséreli meg felvázolni a fiziológia fejlődésének útjait hazánkban. Sokkal sikeresebb, mint a többi könyv a hazai pszychiátria történetének feldolgozásáról. Megjelent néhány könyv: Ju. Kanabik „A pszychiátria története" (Moszkva, 1927.), T. I. Judin „A hazai pszychiátria történetének vázlata" (Moszkva, 1951.) és D. D. Fedotov „Vázlatok a hazai pszychiátria történetéből" (Moszkva, 1957.). Ez a három könyv részletes képet nyújt a pszychiátria fejlődéséről, s alapját képezheti a