Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Bencze József: A szocialista mezőgazdaság és a magyar népi gyógyászat

Sokkal értékesebb Bíborban-született Constantinos bizánci császár adatai, valamint Regino prümi apát kézirata. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a honfoglalás ténye, a megkeresztelkedés tűzzel-vassal keresztül erőszakolt forradalma nagy, haladó történelmi fordulat volt és István király ezáltal megszilárdította a magyar államiságot és elindult az európai osztálytársadalmak sorában. Különben a kisszámú (talán 400—-500 000) honfoglaló magyar nép hamarosan elenyészett volna az európai szláv és germán tengerben. A honfoglaló magyarság szláv rabszolgákat is hozott magával, de az itt talált őslakosság jó része is szláv volt. Ez nagyfontosságú tény orvostörténelmi szempontokból is, mert a velük való keveredés s együttélés, majd az összeolvadás egyúttal a szláv népi gyógyászati emlékek beözönlését is jelentette a magyar nép ősi gyógyító rendszerébe. Mindez a XII. század végére már be is fejeződött. Erre mutatnak a halimbai és a tiszalöki ásatások, ahol már közös temetőkben temetkeztek szlávok és magyarok. Az egyszerű magyar nép, a jobbágyság, a szolganép nagy szegénységben és kezdetleges viszonyok közt élt, mégis a nagy munka, a verejtékes küzdelem, a szűzföldek megművelése, a szőlő- és dinnyetermelés, a magukkal hozott és itt talált gabonaneműek kultúrája, a háziállatok tenyésztése már haladást jelentettek. A tatárjárás azonban nagy nyomort és szegénységet hozott, amiből a nép csak nehezen tudott felemelkedni. Mégis a XIV. században már tudunk mezővárosok és piaci kisvárosok alakulásáról, amelyek egyúttal gyógyító központok is voltak. Egyetemet végzett orvosokról természetesen nem lehetett szó, ilyent az egyszerű nép nem is ismert, ezek csak elszórtan a királyi és egyes főúri várakban voltak, a nép maga úgy segített magán, ahogy tudott. Élénk és fontos tevékenysége volt az István király alatt betelepített és folyamatosan szaporodó szerzetes rendházaknak, akik római kultúrájukkal már ispotályokat, fürdőket és gyógynövény gyógyászatot is hoztak magukkal. Persze ezek száma kevés volt az ország területéhez mérten, sőt egyes hatalamas vidékeken pl. az Alföldön csak elszórtan alapítottak szerzetesi 11 Orvostört. közi. 161