Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Bencze József: A szocialista mezőgazdaság és a magyar népi gyógyászat

Ez természetes is, mert a római papok és szerzetesek, minden módon igyekeztek a pogányság emiékeit elsorvasztani és később egyre több magyar papot képeztek ki, akik annaleseikben gestáikban teljesen elhagyták a pogány motívumokat. Voltak azonban pogánykori vonatkozások, amiket a keresztény vallás is átvett. Kétségtelen pl., hogy a magyar ősvallásban nagy szerepet játszott a szülő boldogasszony vagy Nagyboldogasszony, akit a szülések, a szülőasszonyok védőjének tartottak. Ö tartja vissza a gonosz szellemeket, hogy a szülő nőt és az újszülöttet meg ne környékezzék. Nagyboldogasszony egyetlen szüzleánya pedig a Kisboldogasszony, aki szintén segítségére van anyjának a szülés megkönnyítésében. A XI. századtól fogva ezeket már a kat. vallásban Szent Anna, Mária édesanyja és Szűz Mária perszonifikálta. Nem véletlen az a népszokás sem, hogfy a szülőfájások erősítésére a füstölést és gőzölést alkalmazták egészen különböző anyagokkal és eközben a szülő Nagyboldogasszony segedelmét kérték. A török népnél még ma is szokás, hogy amint az újszülött megszületett illatos füveket dobnak parázsra és megfüstölik a gyermeket. Ezzel kettős ősi kívánalomnak tesznek eleget. A füstölés által az ősök szellemét tisztelik meg, az újszülöttet pedig megtisztítják. Nagyon vigyáznak arra, hogy a szülő nő lába ne az ajtó felé legyen, ugyanígy az újszülöttet sem szabad lábbal az ajtó felé tartani, mert csak a halottat szokás lábbal kifelé vinni. A szülés után fokhagymát, kakukfüvet, kenyeret és sót valamint kést tettek az asszony mellé, hogy ezzel védekezzék a rossz szellemek ellen. A morvinoknál ez a szokás még ma is él, de még 50 évvel ezelőtt hazánk egyes tájain is szokás volt, amint ezt Kálmány Lajos: „Boldog Asszony, ősvallásunk Istennője" című munkájában le is írja. Leírása és tapasztalata Szőreg vidékéről való, de a Zala megyei Göcsejben is megtaláltuk egyes részeit, úgyszintén Erdélyben is voltak nyomai. „Mikor a gyerök megszületik, mingyá csinálik a Boldogasszony ágyát. Abba se italnak, se dohánynak, se más ojasnak