Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. B. D. Petrov: Oroszország és a Szovjetunió orvostörténete marxista vizsgálatának eredményei

tésében elfoglalt szerepét és érdemeit. Éppen a történelmi mód­szer tette lehetővé Pirogovnak a sebészetben elfoglalt szerepével kapcsolatos nézete átértékelését, és annak megmutatását, hogy ez a szerep összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint ahogy ezt általában vélték. Ugyanez mondható Szecsenovnak és Botkin­nak a belgyógyászatban fiziológiai és klinikai elfoglalt helyével kapcsolatban is. Kiderült, mennyire nincsenek megalapozva azok az általánosan elfogadott nézetek, melyek szerint Botkin a terapeuták valamilyen „Pétervári Iskolájának" a feje, vilá­gossá vált, hogy a nervizmus, amelyet Szecsenov és Botkin vetett fel és alapozott meg, termékeny eszme, amely jelentős mértékben meghatározza nemcsak a belgyógyászat fejlődésének útját, hanem sok más klinikai szak fejlődésének útját is. Az. is kiderült, hogy Mecsnikov munkásságát és művét is hely­telenül tárgyalták, — a kérdés nem úgy vetődik fel, hogy Mecs­nikov elszigetelt felfedezéseket tett, vagy hogy jelentősen gaz­dagította a mikrobiológiát, hanem úgy, hogy a mikrobiológiá­nak van egy mecsnikovi szakasza, s Mecsnikov eszméi az egész tudományág fejlődésére hatással voltak (immunitás és sok más). Hasonlóan, elvileg kellett átértékelni a régi műveket, sok más tudományág esetében is, — pl. az embryologiában, ahol teljes­ségében bebizonyosodott Beer kiemelkedő szerepe. A helyesen és széleskörűen alkalmazott történeti módszer azt is lehetővé tette, hogy új fényben világítsuk meg a hazai orvostudomány kiemelkedő képviselőinek szerepét saját szak­területükön belül is. Kiderült például, hogy helytelen dolog Pirogov szerepét a sebészetre korlátozni, mivel ő egész sor területen tett igen fontos elvi tudományos megállapításokat. Hatalmas szerepet játszott az anatómiában, nevezetesen a topographiai anatómiában, a terápiában, a katonai orvos­tudományban, az orvosképzésben stb. Amikor konkrét történelmi kérdéseket oldanak meg, ami­kor ennek vagy annak a tudósnak szerepét tisztázzák, vagy valamely szakterület fejlődésének a menetét vizsgálják, az orvostörténészeket Leninnek a két kultúráról szóló tanítása vezeti. Amint ismeretes, V. I. Lenin a következőket mondotta: „Minden nemzeti kultúrában, ha fejletlenül is, megvannak a

Next

/
Thumbnails
Contents