Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. dr. Halmai János: Gyógyszerészetünk és gyógyszerészeink helyzete a szabadságharc idejében

veztetnek —hogy hatósági főorvos két köztiszteletben álló gyógyszerész és egy bírósági tag kíséretében időről időre a gyógyszertárakat megvizsgálja és arról hatóságaik útján jelentést terjesszen fel. A vizsgálati díjak a közpénztárakból utalvány oztatnak. C) A törvényes gyógyszerkönyv 10. §. Miután hazánk eddig saját gyógyszerkönyvvel nem rendelkezett, célirányos egy, az orvosi és gyógyszerészi szak kitűnő férfiai közül alakítandó bizottság felállítása és egy magyar gyógyszerkönyv haladéktalan kidolgozása. ü) A gyógyszerészeti árszabály 11—16. §. Magasabb szociális és szakmai gondolkodás, valamint a gyógyszerész biztos anyagi bázisának megteremtése jellemzi a §-okat. Értéke még, hogy a gyógyszerészt egészségügyi hivatalnoknak tekinti, a gyógyszertárakat pedig nyilvános egészségügyi intézeteknek. E) Üj gyógyszertárak felállítása 18. §. Kimondja, hogy a gyógyszertárak számának korlátozása szükséges. 19. §. A felállításhoz szükséges általában 10 000 lélek, megfontolandó és számításba kell venni az orvosok számát, az általános vagyoni állapotot, a lakosság életmódját, az éghajlati viszonyokat és a gyógyszerfogyasztás mértékét. Főszempont: az új gyógyszertárnak legyen elegendő forgalma és ne legyen oly mértékben káros a régiekre, hogy létérdeküket veszélyezteti. 20. §. üj gyógyszertárak felállítása magasabb és lényeges egészségügyi szempontok tekintetbevételét igényli, ezért a jövőben jogot csak a minisztérium ad. 21. §. Gyógyszertár felállításra jogot gyógyszertártulajdonos vagy volt tulajdonos nem kaphat. 25. §. Egy gyógyszerész egyszerre csak egy gyógyszertárt birtokolhat.