Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. B. D. Petrov: Oroszország és a Szovjetunió orvostörténete marxista vizsgálatának eredményei

tudományt a nyugat-európai tudomány függelékeként tárgyalták. Megvilágították, megállapították, bebizonyították és igazolták azt a vezető, alkotó szerepet, amelyet hazai tudósaink mind legkiválóbb képviselőiken keresztül, mind pedig egyszerű tudósaikon keresztül az orvostudomány fejlődésében játszottak. Világosan feltárultak a hazai tudománynak olyan sajátságai, mint a materialista irányzat, a nervizmus, a gyakorlathoz való közelállás. Feltárult és bebizonyosodott, milyen kiemelkedő szerepet játszottak a világ tudományának fejlesztésében az olyan nagy hazai orvosok, mint N. I. Pirogov, Sz. P. Botkin, I. I. Mecsnikov és a többiek. A történelmi módszer megszűnt egyes amatőrök tulajdona lenni. A dialektikus materializmus, a dialektikus módszer felfegyverezte a szovjet orvosokat. A kutatók így az orvosi szakmák képviselői is alkalmazták a történelmi módszert, a történelmi szemléletet, mint a dialektika részét. Az orvostudomány egésze s bármely orvosi szakterület fejlődése történeti folyamatának értelmezésében a szovjet kutatók abból az álláspontból indulnak ki, hogy minden nép nemzeti kultúrájának megvannak a haladó és reakciós, születő és elhaló elemei, amelyek harcolnak egymással, s demokratikus elemei is, amelyek a dolgozók érdekeit tükrözik. Ez a harc tükröződik az orvostörténetben is. Ezért olyan fontos, hogy a történelmi jelenségeket ne statikusan, hanem fejlődésükben, kölcsönhatásukban, harcukban szemléljük. A szovjet orvosok arra a meggyőződésre jutottak, hogy bármely kérdés teljes, kimerítő vizsgálatához feltétlenül szükséges a történelmi módszer, a történelmi aspektus. A kultúra bármely területének megértése lehetetlen történelmének ismerete nélkül. De nem elegendő csupán felhalmozni a történeti tényezőket, — feltétlenül szükséges megállapítani a közöttük levő összefüggéseket, helyesen kell értelmezni azokat, és rá kell mutatni létrejöttük társadalmi okaira, a társadalmi formák és ideológiák keletkezésére, fejlődésére és hanyatlásának folyamatára. A társadalom anyagi életfeltételeiből megszületnek a társadalmi eszmék, nézetek; az eszmék viszont visszahatnak az