Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. dr. Halmai János: Gyógyszerészetünk és gyógyszerészeink helyzete a szabadságharc idejében

GYÓGYSZER ÉSZÉT ÜXK ÉS G Y Ó G Y S Z E R É~ SZEIXK HELYZETE A SZABADSÁGHARC IDEJÉBEN írta: Prof. dr. HALMAI JÁNOS (Budapest) A z 1830—10-es években a nemzet nagyjai előtt világosan állott a helyzet, hogy hazánknak nincs önálló ipara, kereskedelme, nyersterményekben nagyon keveset produkálunk és még ennek sincs külföldi piaca. Kossuth Lajos és Széchenyi István, mindent elkövettek, hogy a gazdasági életet megindítsák, fellendítsék és e téren óriási akadályokat küzdöttek le. Ebben a munkában a gyógyszerészek ügyével azonban vajmi keveset törődtek. Erősen sújtotta őket az. hogy vegyszereik túlnyomó részét külföldről kellett beszerezniük. Hozzájárult ehhez még az, hogy a gyógyszerkönyvet, taksáját és a rendeleteket több mint 100 év óta Ausztriából kapták. Kifelé ezüsttel kellett fizetniök, itthon pedig papírpénzért árultak. 1848 tavaszán megalakult az első felelős minisztérium, melynek Klauzál Gábor a földmívelési, ipari- és kereskedelmi minisztere; ide tartoztak a gyógyszerészek. Először is a nemrégen újjászervezett Buda-pesti Gyógyszerész Testület nála igyekszik a szakma függő kérdéseit és fájdalmas pontjait orvosoltatni. Beadvánnyal fordulnak a „nemzetgazdászati" miniszterhez és ebben a gyógyszerészek számára hivatalos képviseletet, országos egyesület megalapítására engedélyt kértek. Kérték továbbá a gyógyszertárak díjtalan vizs-