Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

69. 3bIEEJIHH C. T., «O npiiHime BHyxpeHHero coio3a nacTeíí Meac/iy co6oii» (PeMb npoMMTaHHa« B MOCKOBCKOM ymiBepcuTeTe 23 aBrycTa 1768 r.). 70. MAKCMMOBMM-AMBOAHK H. M., «®H3HOJiorHJi», CaHKT-IIeTep6ypr, 1780, CTp. 13. 71. rPOMBAX C. M., MaTepuajiHCTHMecKHe B3rjr$uiM pyccKHX Bpaneií XVIII BeKa, «KjiHHH4ecKaH MeaimHHa», 1949, Né 3, crp. 17 — 23. 3AEJiy/J,OBCKMÍÍ n. E., MeÁmmma B nepnoij JJBOP«HCKOH HMnepHH (XVIII KÏ), MocKBa, 1955, CTp. 23, 30-31. 72. POCCHMCKMÍÍ M. /J,., McTopna OTCHCCTBCHHOM Meanmmbi H 3JipaBooxpaHeHHH. Bn6jiHorpa(J)HH (996—1954 rr.), MocKBa, 1956, Ne 4005 (6597), 4143, 8483. «CnpaBOHHbiii cjioBapb o pyccKHX nHcaTexinx n yneHbix, yMcpiniix B XVIII H XIX CTOJieTHflx H cnHcoK pyccKHX KHHr c 1725— 1825. CocTaBHJ] Epnropiiíí Femia/iH, TOM 11, EepjiHH, 1880, CTp. 130—131. — Más orosz bibliográfiai kútforrások (cCjiOBapb pyccKHX CBCTCKHX nMcaTejieö cooTeHeCTBeHHHKOB II Hy)Ke3eMUeB, nHCaBLUHX B POCCMH», CoHiineHHe MHTpOnojiHTbi EßreHHH, TOM 1, MocKBa, 1845, CTp. 282) rámutatnak a negyedik beszédére: «PaccyjKaeHne o MH3HCHHOM cymecTBe B MejiOBenecKOM TeJie» „Értekezés az emberi test életének lényegéről"), amelyet Keresztúry elmondott 1777. június 30-án. Több mint valószínű, hogy ezen beszéde nem volt kinyomatott és azért nem maradt fenn. 73. EEJWHCKI4Í4 B. E., ITojiHoe coGpamie coHHHeHiiíí, TOM 13, JlemiHrpa/j, 1940, CTp. 3 — 4. 74. Keresztúry ezen beszédének magyarázata alkalmával mi felhasználtuk. Király József és P. G. Gurová (EYPOBA II. E.) fentebb említett műveit. 75. A XVIII. században „az érzés" („csuvszvo", „csuvszvoványije" — oroszul) szó jelentette „az érzékelés" fogalmát. 76. CHARLES BELL, An idea of a new anatomv of the brain, London, 1811. 77. GUROVÁ P. G., id. mű, 69. old. 78. Itt helyénvaló rámutatni azon tényre, hogy egy másik magyar orvos, Péken Mátyás ugyancsak sokat fáradozott az orosz élettan terén, ő írta az első orosz élettani tankönyvet (ld. SZILVA Y KONSTAXTIN, Péken Keresztély és fia Mátyás orvosi tevékenysége Oroszországban. „Orvosi hetilap", I960- JVe 28. 1003—1005. old'). 79. A XVIII. század 50—60-as éveiben Oroszországban a „politia medica" némely kérdéseivel íoglalkozott a világhírű M. V. Lomonoszov és ugyancsak K. I. Scsepin Keresztúry tanítómestere is. Ők az orosz nép egészségvédelme céljából egész sor előterjesztést tettek és rámutattak az egészségügyi törvényhozás nagy szerepére. J. P. Franck „System einer vollständigen medicinischen Polizei" című műve csak 1779-ben jelent meg. Keresztúrv „politia medica"-ról szóló munkájának első részletes ismertetését a szovjet irodalomban, ld. nO/JPA)KAHCKHI4 A. C, CMJIbBAIl