Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában

Fehlt, leider! nur das geistige Band. Encheiresin naturae nennts die Chemie Spottet ihrer selbst und weiss nicht wie. Vegyük sorra a kritika tartalmát. A gúny elsősorban azok ellen irányul, akik arra következtetnek, hogy a jelenségek részekre bontásával minden megmagyarázható és hozzáférhető. Erre Goethe gyakran utal természettudományi jegyzeteiben. Az elmélet és a gyakorlat között természetes hasadék, hiatus van. Szerinte ez annak a következménye, hogy az értelem, a gondolkozás számára az egymásutániság és az egységesség az asszociációkban egyszerre jelentkezik. A szimultán és successiv elem egymással kapcsolatban, egyszerre lép fel, úgyszólván a tér és az idő komponens igénybevétele nélkül. A tapasztalat, a gyakorlat, azonban időbeli egymásutániságot tételez fel, a successiv és a szimultán komponens szétbontva jelenik meg. A2 elmélet és a gyakorlat, a gondolkozás és a tapasztalat egysége ugyanakkor fontos problémája a tudománynak. A probléma nehéz, azonban nem lehet elvetni sem azzal a meggondolással, hogy a tapasztalatot, a successiv megismerést elvetjük a szimultán gondolkozás kedvéért, sem úgy, hogy a successiv részlctrebontással lemondunk az általánosításról. A kritika mindkét oldalra szól. A kérdést Goethe is ropant nehéznek találta, hiszen az érzékelés, a gondolkozás mibenlétéről van szó. Természettudományi jegyzeteiben egy régi, általa módosított dalra hivatkozik analógiául, a következő megjegyzéssel : ,,. . . Ezért a kérdés nehézségére való tekintettel, saját megnyugtatásunkra könnyebb lesz ha a költészet területére menekülünk (vö. Mephistopheles megjegyzésével; 2. o.) és egy régi dalt idézünk némi módosítással . . ." Ez a dal így hangzik: „So schauet mit bescheidenen Blick Der ewigen Weberinmeisterstück Wie in Tritt tausend Fäden regt, Die Schifflein hinüber, herüben schiessen, Die Fäden mich begegnend fliessen 4 Orvostörténeti közi.