Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig
hct es a foctust. Tulajdonképpen Aranzio írta le elsőnek a tüdőarteriát és az aortát összekötő eret, amelyet későbben Botallo után neveztek cl. Aranzio különbséget tett emberi és állati embryo között. Vesalius tanítványa Matteo Colombo azzal lett ismert, hogy sorozatosan emberi embrvókat boncolt, bár embryológiai vizsgálatokat nem végzett. Colombo hangoztatta, hogy kizárólag emberi magzatokat vizsgál és csak emberi embryológiával foglalkozik, mert lényeges különbség van az emberi és állati embryo között. Ez a megjegyzés azért méltó említésre, mert nem sokkal Colombo előtt, az állati anatómiából következtettek az emberre. Vesalius anatómiája bizonyította be, hogy az emberi és állati anatómia nem mindenben azonos. Colombo megjegyzése azért is figyelemreméltó, mert még ma is nagy jelentőséget tulajdonítunk az állatkísérleteknek. Leriche, a nagy francia sebész mondotta egyik beszédében, hogy nagyobb költséggel állítunk fel állatkísérleti laboratóriumokat, mint sebészeti műtőket; többet tulajdonítunk az állatkísérleteknek, mint az embereken végzett műtéteknek. Nap, mint nap operálunk és elfelejtjük, hogy minden egyes műtét egy-egy kísérlet, csakhogy mi nem foglalkozunk az általunk gyógyultnak tartott beteggel. Amit mi a betegen észlelhetnénk, azt az állatokon akarjuk igazolva látni. Colombónak azért volt igaza, mert az ember más körülmények között él, mint az állat. A környezethatás másképpen érvényesül az állatnál, mint az embernél. A fejlődést sem lehet embernél és állatnál azonosan vizsgálni. Bár a fejlődési rendellenesség állatoknál is előfordul, azonban ezt nem lehet az embernél előforduló rendellenességekkel minden esetben összehasonlítani. A pathogenesis szempontjából az embernél olyan okok szerepelnek, amelyek állatoknál nem jöhetnek számításba. Nem minden emberi betegség fordul elő az állatoknál és fordítva. Állatnál lehet kísérletileg rendellenességeket előidézni, amiből az emberre következtethetünk, azonban ezt nem tekintjük szabálynak. Mi tehát ott tartunk, hogy magunk űzzük azt, amit a régieknél hibául róttuk fel. Colombo megjegyzése tehát megelőzte korát, de mi még ma sem szívleljük meg az általa mondottakat. Az újabbkori embryológia tulajdonképpeni megalapítója Ulisses Aldrovandi volt. Aldrovandi a Hippokratész kezdte kísérletet újJó^
