Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig

Galenus után majdnem másfél évezreden keresztül a fejlődés gondolata, az embryológia, majdnem kizárólag a bibliai magyará­zatokon alapult. A szentírás alapján az ember, mint isten teremt­ménye, már mint kész ember jött a világra. Az élet keletkezésé­nek problémája fel sem vetődött, mert hiszen az magától értető­dően isten akaratából történt és azon tovább nem lehet és nem is szabad gondolkodni. Nem csodálkozhatunk, ha abban az időben, amikor az egyház hatalma a tudományos kutatásokra is rátette a kezét, akkor az élet keletkezését csak egyoldalúan ítélték meg. Hiányoztak a ter­mészettudományi ismeretek, hiányoztak az alapismeretek, vagy olyanok, amelyeket még ma sem ismerünk, így az egyszerűbb megoldást választották: isten így termetette az élőlényeket és az embert és ezen tovább nincs mit gondolkodni. Nem problémáz­tak, mi volt előbb a tyúk vagy a tojás: mindkettőt isten egyszerre teremtette. Ezt a felfogást alátámasztotta a már régóta elképzelt ősnemzés. Az ősnemzés az isteni teremtéssel magyarázatot ka­pott. Az egyházfilozófusok ezt az ősnemzést hirdették és így ka­pott magyarázatot a szent szűz megtermékenyülése is. A XII. században élt bingeni Hildegard apácafőnöknő, aki könyvet írt a betegségek okairól és kezelésükről. (Der Äbtissin Hildegard von Binger: Ursachen und Behandlung der Krank­heiten. Übersetzt von Hugo Schulz. München, 1933.) Ebben a könyvben a fogamzás kérdését több ízben említi. Az élet kelet­kezését, azaz Ádám életreke.ltését a következőképpen írja le: ,.Amikor Ádám még földben volt, a tűz felemelte, a levegő feltá­masztotta és a víz annyira átjárta, hogy mozogni kezdett. Ezután isten álmot küldött rá és ezekkel az erőkkel felforralva lett, any­nyira, hogy a húsa a tűztől felmelegedett, a levegő segítségével lélegzeni kezdett és a víz áthatolt rajta, mint ahogyan a vízimal­mon szokott. Amint Ádám felébredt, az égi dolgok prófétája lett, valamennyi alkotó erő és művészet ismeretének birtokában." Hildegard szerint a fogamzás a férfi és női nedvek találkozá­sából keletkezik. A férfi és női magnak harmóniában kell lenni ahhoz, hogy egészséges, ép gyermeket nemzzenek. „Gyenge em­ber magjából vagy olyan magból, amely sovány és forralatlan és valamilyen betegséggel és rothadt anyaggal átitatott, olyan ember

Next

/
Thumbnails
Contents