Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig

nem vallja be, mert fél annak esetleges jogi következményeitől és még akkor sem árulja el, amikor torz magzata születik. Ezt a kérdést azonban sokkal alaposabban kell kivizsgálni, mint aho­gyan azt általában teszik. A nőgyógyász, aki otthon tiltott módon végzi el az abrasiót, bármennyire is ügyes és óvatos, olyan hibát követhet el, amit az anya és az orvos észre sem vesz, pl. úgy végzi a kaparást, hogy a méh hcgesedésckkel regenerálódik. Ez természetesen intézeti kezelésnél is előfordulhat. De hibát követ el az az orvos is, aki nem figyelmezteti a gyakran abortáló nőt, hogy ha majd gyermeket akar, torz magzatot hozhat a világra. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy sok terhes nő terhességének első idejében egyedül akarja magzatát elhajtani és olyan beavatkozásokat végez önmagán, aminek következtében abortus ugyan nem következik be, de a magzat torz lesz. Az is előfordul, hogy a nő akkor is manipulál magán, amikor nem jön meg a vérzése és azt hiszi, hogy gravid, pedig nem az. Az ilyenkor keletkezett sérülések esetleg olyan elváltozásokat okoz­hatnak, amilyenekre Hippokratész célzott. Hippokratész mind a terhességet, mind a magzati fejlődést elég jól ítélte meg. Elképzelésében több a realitás, mint a misztikus. A magzati fejlődés idejéről aránylag helyes elképzelése van. Hip­pokratészi tekinthetjük a kísérleti embryológia megteremtőjének. ,,A gyermek keletkezése" c. könyvének i. fejezetében olvashat­juk: „Mindenki előtt világos, hogy a mag hártyával van körül­véve, a közepén van a küldök, amely a levegőt magába szívja és kifelé is továbbítja, továbbá, hogy a köldökből további hártyák indulnak ki. Hogy ez így van, erre vonatkozóan a következő bizo­nyítékot hozom fel. Ha ugyanis 20 vagy több tojást egy vagy több tyúk alá helyezünk keltetés végett és a második naptól kezdve naponta egy-egy tojást elveszünk egészen a csibék kikelésének idejéig és ezt a tojást feltörjük, akkor ennek a vizsgálatánál min­dent úgy lehet találni, ahogyan azt leírtam, amennyiben egy tyúk keletkezését egy ember fejlődésével össze lehet hasonlítani." Hippokratész leírásai alapján feltehető, hogy ő maga elvégezte ezt a nagy jelentőségű kísérletet. Ha később a megkezdett utat nem akadályozták volna meg a misztikus magyarázatokkal, ez határkövet jelentett volna az embryológia kialakulásában. Figye­12* 179

Next

/
Thumbnails
Contents