Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

mellékelte - nagyrabecsülése kifejezéséül - Jennernek történeti jelentőségű könyvét, a himlő elleni védőoltásról (uo. 2a. old.). Virchow 1874-ben foglalkozott a fertőző betegségek kutatása terén elért eredményekkel. Beszédében egyetlen szóval sem említette Semmelweis nevét, aki ekkor már kilenc éve halott volt (uo. 22. old.). Virchow letért a haladás útjáról, csupán Semmelweis kutatásainak visszautasítása sok gyermek és anya életébe került. Virchow tekintélyével hosszú időn keresztül akadályt gördített Semmelweis tanításának elterjesztése elé, de: „a természettudomány fejlődésmenete, minden ingadozása és habozása ellenére . . . mégis félredobja az összes rendszerecskéket és az összes ravaszkodásokat és újból meg újból előtérbe tolja a természettudományi materializmus „metafizikáját". (Lenin: Empiriokriticizmus, 359. old.) Az idealizmus és a metafizika a természettudomány kerékkötője. A természettudományi materializmus ösztönös, nem következetes materializmus. A materializmusnak ez a formája is szolgálatot tehet a természettudománynak. Lenin fent idézett szavai ötven évvel ezelőtt hangzottak el. Már akkor megmutatkozott, hogy ez a materializmus nem elégséges arra, hogy iránytűül szolgáljon a természettudós számára, minden zsákutca, minden útvesztő, minden csapda kikerülésére; - ez még inkább vonatkozik a mai természettudományokra. Csak a marxista filozófia, a dialektikus materializmus képes a tudományos munka hatásfokát a kívánt színvonalra emelni, lényegesen magasabb színvonalra, mint az ösztönös természettudományi materializmus. A dialektikus materializmus fegyverének megszerzése és használatának elsajátítása csakis a munkásosztálynak, a leghaladóbb osztálynak álláspontjáról lehetséges. A munkásosztály szolgálata pedig egyet jelent az egész emberi haladás ügyének, a szocialista humanizmus ügyének szolgálatával.