Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

tannak, hanem kórélettannak az alapján megveti". Természetesen hiba az, hogy a kóros és az élettani folyamatok egységének egy­oldalú hangsúlyozás miatt a köztük levő minőségi különbségre és fejlődésük belső ellentmondásosságaira nem fordít figyelmet. Mint érdekességet megemlítem, és ez Virchow ezekben az évek­ben megmutatkozó eklekticizmusára jellemző, hogy itt még in­kább a humorális koncepciót emeli ki, ezt még inkább elfogadha­tónak tartja, mint a szolidár-koncepciót, jóllehet ezt, mint fentebb láttuk, a sejt hipotézisével hozta közvetlenebb kapcsolatba. A folyékony és szilárd részek mechanikus szétválasztása el­len is több ízben óvást emel: „léteznek ideg- és vérnélküli élő­lények, de egyetlen olyan sem, amely ne tartalmazna ugyanakkor szilárd és folyékony részeket, létük nem a szilárd és folyékony részek koegzisztenciájához, hanem kölcsönös kapcsolatukhoz (Wechselbeziehung) van kötve". (Uo. 38. old.) A fejlődés irányát sem lehet Virchow szerint - és ebben is igaza van — vagy a szi­lárd, vagy a folyékony részekhez kötni; egyébként a fejlődés irá­nya a ncmzési aktusnál meg van határozva. De mindjárt hozzá­teszi, hogy az öröklött irányzatok mellett vannak szerzett irány­zatok. (Uo. 44. old.) Az öröklött és szerzett irányzatok, amennyiben ezek az utób­biak kóros jellegűek és hosszú időn keresztül eltérőek maradnak a normális irányzattól, konstitucionális jellegűvé válnak: „ez a nem normális irányzata a vitális mozgásnak, az életfolyamatok­nak ezen sajátos permanens megjelenési formája nem lehet sem kizárólag humorális, sem szilárd" (uo. 44-45. old.). A kóros jel­legű konstitucionalizmus nem fér össze a változások lokális fel­fogásával, ellenkezőleg „a figyelem az általánosra, az egész or­ganizmus inherens változására" irányul (uo. 44. old.). Az Einheits­Bestrebung egyes megállapításait nemcsak a szervezet belső egy­ségének elve hatja át, hanem a szervezet és környezet kölcsön­hatásának felismerése is. Nemcsak, amint fentebb láttuk, a szer­zett tulajdonságok örökölhetőségének (konstitucionálissá válás) el­ismerése értelmében, hanem abban a vonatkozásban is, hogy a járványok a környezet változásának függvényei. Virchow meg­különböztet természetes és mesterséges járványokat. A természe­tes járványok (natürliche) - az idő, a meteorológiai változások

Next

/
Thumbnails
Contents