Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

Palla Ákos: Magyarországi betegellátás a XI. században

mint ilyen fogalom, az ott lakók előtt jól ismert volt. Ha pedig az oklevél ilyen szóhasználatot követett, bizonyítottnak vehető, hogy a leprások kútját az oklevél keletkezési idejében, illetőleg már nemzedékek során át ismerték. A középkor e nagy epidémiájának emlékét őrzi ez a két szó. Azét, amelytől nem volt mentes semmiféle földrajzi vagy politikai egység, ismerik világszerte, de keletkezésének, megjelenésének, általában múltjának kutatásánál homályba botlunk és ezen az úton az első határozott lépést sem vagyunk képesek megtenni. Mióta, vagy mikor látta meg az ember a leprát, mikor, vagy mióta kezdte meg az elkülönítés, a gyógyítás munkáját? Erre felelet nincs! Ezt ma még a feltáratlan praehistoricus sírmezők, vagy a magános sírok hallgatása őrzi. Kérdés, milyen lesz a válasz? Feltehetőleg végig kíséri fajtánkat az emberréválás korai perceitől kezdve napjainkig, formában, helyben epidemikus virulenciájában hullámozva, de mindenkor egyik legkomorabb árnyaként fajtánknak. Emlegetik a Védák, emlegeti a Biblia és utána sokáig csend, hallgatás, nincs adat. A római birodalom felbomlása, kettéválása utáni idők, a népvándorlás századai emiéktelenek, nincs ami erről beszélne. De miért is? Később a frank birodalom területén a karoling időkben már bőségesen ismerik és a lepra megkezdi körtáncát, amely a keresztes háborúk idején csap fel legkegyetlenebbül, fertőzött és pusztított. Akad olyan kutató, akinek álláspontja szerint a leprát nem a keresztes háborúk során hurcolták be Európába, ismert volt időszámításunk előtt a IV. században Görögországban és Itáliában pedig Pompcius és Sulla idejében. Tény az, hogy Magyarországon a 900-as évektől kezdve jól ismerték, és királyaink közül nem egy meg akarta akadályozni a kereszteseknek az országon keresztül történő átvonulását, ezzel akarták a ragály terjedését elzárni. Magyar viszonyokat tekintve, vannak állítások, hogy a leprosoriumok keletkezése az első király uralkodásának idejére, tehát 1038-ig terjedő időre tehető. Ezt a feltevést azonban nem támasztja alá semmi olyan kézzelfogható komoly adat, amely a nemzet letelepedése, a helyhezkötés, az ál-