Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
Krisztinkovich Béla: Anabaptista orvosok, gyógyszerészek a higiénia szolgálatában
foglalás közben Turolukán, a Miava melletti csetepatéban súlyos sebeket szenvedett. Életét ellenfele, Krmann evangélikus lelkész mentette meg és bevitette a szomszédos, ugyancsak a berencsi uradalomhoz tartozó Szabadiscsára és az anabaptisták gondozására bízta. A teljes felgyógyulásra később Csejthére vitték a Nádasdy várba és ott kezelte tovább eredményesen az új-keresztény doktor. Ez a Bársony prépost a legnagyobb eretnek üldöző volt és a ,, Veritas toti mundo declarata" irat szerzője, amelyben Lipót császárt felhívta, hogy ne respektálja a magyar törvények vallásszabadságot biztosító intézkedéseit. Jutalmul váradi címzetes püspök lett. Az anabaptista kéziratok tanulmányozásából kitűnik, hogy a magyarországi új-keresztények egyik legnevesebb elöljárója: Ehrenpreis András (1589-1662), aki mint püspök 23 évig működött, különösen szívén viselte, hogy a tradicionális rendtartásokat a hittestvérek mindenkoron szigorúan megtartsák. Jellemző, hogy az említett 1592-es fürdős (balneator) rendtartást 1654-ben megújította, mint az az esztergomi prímási könyvtárban őrzött G. J. VI. 26. jelzésű „Ehrenpreis" kódexből kitűnik. A rendtartás előírja, hogy: T. A fürdősök a közösség hasznára és az életszínvonal emelésére hivatásukat szorgalmasabban gyakorolják. 2. Hivatalukat és hitüket szorgalmazzák és mind a közösségben, mind a kívülálló rendeknél tisztességükkel, szorgalmukkal és józanságukkal ékeskedjenek. 3. Imádkozzanak és mind a bibliát, mind a gyógykönyveket állandóan szorgalmasan olvasgassák. 4. A műhelyből az elöljáró engedélye nélkül senki sem távozhat, és minden küldetésnek lelkiismeretesen eleget kell tenni. 5. A gyógyfüvek gyűjtése és a gyökerek kiásása alatt tilos elszórakozni és üres kézzel hazajönni. 6. Mindenkivel szemben barátságosan kell fellépni. 7. Nem szabad világiasan öltözködni, kihívó fej- és hajdíszt hordani. 8. A fürdősök úgy vágják le a testvérek haját, mint azt helyesnek tartjuk és nem pedig egyéni ízlés szerint.