Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

Krisztinkovich Béla: Anabaptista orvosok, gyógyszerészek a higiénia szolgálatában

Kerecsenyi közvetítésével jutottak el a kiváló új-keresztény mesteremberek a különböző magyar és morva főnemesi udvartartásokba. A Bocskay-féle felkelés egy epizódjáról az anabaptista krónika (1605) emlékezik meg. Kidomborítja egy új-keresztény orvos szereplését. A hajdúk ugyanis Szabadiscsán 1605-ben elfognak negyven új-keresztény testvért. Ezeket Zwickerberger János sebész, a nagybefolyású Rédey Ferenc segítségével kiszabadítja és a testvérek épségben térnek vissza otthonukba. Áttérve az eredeti magyar levéltári forrásokra, elsősorban idézzük a körmendi levéltárban található bejegyzést 1598. dec. 20-áról : Eo die hogy az vy kereztien doctor it volt ky Zreny vramat giogjétotta, vettem gyömbért saffrant es zeghfüwet pro den. 25." (Jobbágy János tiszttartó jelentése Szalónakról, található a rohonci számadáskönyvek 28/b. lapján a körmendi levéltárban.) Iványi Béla a körmendi levéltár XVI. századi számadásaiból kiderítette, hogy a Batthyányak udvarában névszerint ismert újkeresztény orvosok voltak. Ezek: Purgolt Bálint, aki új-keresztény volta mellett egyben „sacri palatii comes" is; továbbá Breitensteiner Gábor, Link Ábrahám és Józua Zsigmond. Igen jól fizették őket. Purgolt évi 100 tallér készpénzt és rengeteg naturáliát kapott.

12 Mint említettük, a bányavárosok foglalkoztattak állandó orvost. Érdekes a körmöcbányai leváltárban található 1610. febr. 26-áról kelt levél, amelyet báró Balassi István kékkővárából intézett Körmöcbánya városához. E levélben elmondja, hogy mivel a körülmények mostohasága miatt Magyarországon igen kevés az orvos, azon a vidéken pedig éppenséggel nincs, ennélfogva legjobb volna, ha a hét bányaváros tanácsa anabaptista orvost vagy sebészt fogadna meg, akiknek ügyességét és szorgalmát nemcsak ő, hanem az ország előkelői közül mások is jól ismerték.

13 A tanács az ajánlott új-keresztény orvost, Han Györgyöt, ki is nevezte és ő egészen 1622-ig működött körmöcbányai székhelylyel. Úgy látszik azonban, hogy tragikus körülmények között kellett elpusztulnia, ami gróf Nádasdy Pálnak Szklabina várában,, 1622. júl. 18-án kelt leveléből kiderül. Ebben arra kéri a körmöcbányai városi tanácsot, hogy a zendülés alkalmával elpusztult