Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Könyvismertetés - J. Thorwald: A sebészek évszázada (Gondolat Kiadó Budapest, 1959) (Dr. Balogh János)

kolta az amerikai polgárháború alatt nyílt törés esetében ugyanúgy, mint akkoriban a világ minden sebésze. Ám a maradiság félelmetes nemzetközi nagyhatalom. Lister cikkeit általános ellenszenv fogadta. A nyilvános előadás kudarcba fulladt, s utána kíméletlen sajtóhadjárat indult meg ellene, s még hosszú évek múlva is diákok és sebészek énekeltek divatos gúnydalokat a mikrobákról. Lister azonban magányba és elszigeteltségbe taszítottan is töretlenül bízott elveiben, s a mellőzésekért bőségesen kárpótolta 1875-ben tett németországi útja, amely a hazájában félreismert sebésznek az első elégtételt jelentette. A könyv azután továbbvezet bennünket, és regényes megfogalmazásban elénk tárja a nagy vívmányok gyümölcseit: a gyomron, vakbélen és más szerveken végzett műtéteket. A komor történetek mellett mint kedves színfolt tűnik fel a gumikesztyű kialakulásának humoros csattanóval záruló elbeszélése. A nagyközönség érdeklődésén kívül sebészeink figyelmére is feltétlenül számot tarthat az első szívműtétről adott tudósítás. Willhelm Justus kertészlegényt ismeretlen merénylők döfték le 1896. szeptember 7-én s két napig élet és halál között vívódott, amíg a szabadságáról visszaérkező Rehn meg nem operálta és el nem varrta a sérült szív sebét. Világszenzáció: ,,A szentek szentje feltárult a sebész előtt" - ahogy a szerző mondja. A lenyűgöző történetek sora itt lezárul, hiszen ami utána jött a sebészet történetében, az már a ma embere számára érzékelhető közelségben van. A könyv elolvasása után mégis hiányérzetünk támad, s ennek egyszerű a magyarázata. Kiadóink szép és eredményes munkáját dicséri az a hatalmas és a legszélesebb néprétegeket felölelő olvasótábor, amely az utolsó évtizedben alakult ki. Míg azelőtt az irodalomban kevésbé járatos olvasó olvasmányának írójáról semmit sem tudott, addig a népi demokrácia kiadói mindig módot találtak arra, hogy bemutassák az írót az olvasónak, s a kitűnő szakemberek szerkesztette méltatás a kevésbé olvasott embernek is nagyszerű tájékoztatót adott. Az általános kulturáltság javát szolgálja az is, hogy könyvkiadásunk lehetővé teszi a nehéz idegen szavak helyes kiejtését, a bonyolultabb fogalmak megmagyarázását, a szükséges kortörténeti összefüggések megvilágítását, s megadja a kérdéses téma hazai vonatkozásainak vázlatát. Ezt ebben a könyvben mind nélkülözzük, pedig meggyőződésem, hogy a hazai nagyszámú olvasótábor legműveltebb rétegének is hasznára vált volna, ha felhívják a figyelmét pl. arra, hogy 1846. október 16-a után Pesten 1847. február 5-én Balassa már éterrel altatott, pedig akkortájt hetekig jött a vitorláshajó Amerikából Európába. A Semmelweis fejezethez is sok mindent kellett volna még hozzáfűzni. Hiszen a nagyközönség nem tudja, hogy még ma sem állították helyre Semmelweis szülőházát, amelyre pedig a benne felállítandó orvostörténeti múzeummal együtt égető szükségünk lenne. Talán azt sem lett volna érdemtelen