Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története

hólizmusról. Jellemző, hogy a mezőgazdasági vidékeken milyen fontos szerepet játszott a pálinka: „ma már alig van fizikai mun­ka, amelynek végzésénél előre ki nem kötnék, hogy a napszámra pálinkát is adjon a munkaadó". Csík vármegyével kapcsolatban így számol be a jelentés: „Mezei munkás kora reggel munkába ál­lásakor, azonkívül még a 4 étkezéskor kap pálinkát 1-1 dl-t, tehát napjában 5 dl-t. Szívesebben megy a napszámos oda, ahol keve­sebb munkabért, de több pálinkát adnak, mint oda, ahol nagyobb munkabért és kevesebb pálinkát kap." 63 Arra a kérdésre, hogy milyen a korcsmák arányszáma a lakos­ság számához viszonyítva, különösen Árvamegyéből érkeznek meg­döbbentő adatok. így pl. Alsó-Kubinban 1600 lakosra 10 korcsma jut. Még ennél is riasztóbbak Kézdivásárhely adatai, amely vá­roskának 7628 lakosa és 100 korlátlan italmérő boltja van. Sza­bolcs megyében arra a kérdésre, hogy miért isznak, a megkérde­zettek azt válaszolták, ha már nincs mit enniök, legalább a pá­linka tartsa bennük a lelket. Békés vármegyéből - a kérdőívnek arra a pontjára, hogy a rossz lakás, fűtési, világítási viszonyok befolyásolják-e az ivási hajlamot - a hivatalos szervek jelentése így hangzik: „Különösen télen, ha tartós és nagy a hideg, a nép a korcsmákba húzódik, mert bizonyosan melegebb hajlékot talál ott, mint odahaza." 64 Arra is feleletet kapunk - bár csak hozzávetőlegeset -, hogy milyen az arány a pálinkára és az egyéb élelemre, ruházatra for­dított kiadások között. A becslés szerint a megyékben, az italra fordított kiadás általában 10-15%. Két vármegyében 20%, négy­ben 25%, másik négy vármegyében 33%, két vármegye 25-50%-ot jelent. Ha nem is pontosak ezek az adatok, mégis megközelítő képet adnak a század elejei magyarországi alkoholizmusról. Dr. Madzsar József az alkoholelleni küzdelem egyik ismert elő­harcosa, az 1889-1903 közti szesztermelési és fogyasztási adatok alapján megállapítja, hogy a fenti 15 éves periódusban a tiszta szeszfogyasztás egy főre eső mennyiségét illetően, Európában csu­pán Dánia előzte meg Magyarországot. 65 A.Z államnak a szeszfogyasztásban való érdekeltségét szemlél­tetően mutatják a következő adatokat. A szeszesitalok utáni fo­gyasztási adó 1877—1897 között 9 4ji 000 Forintról 38 503 782 Fo-

Next

/
Thumbnails
Contents