Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

prof. dr. Kováts Ferenc: Jean Fernel hatása a gümőkór magyarországi irodalmára

„Tiszteld az orvost a szükségért!" A könyvnyomtatás felfedezésével megindult rövidcsen az orvosi könyvek kiadása is. Előkerül Celsus addig ismeretlen enciklopédiájának orvosi kötete, kiadják ismét Galenost, 1567-ben Hippokratész összes műveit, 1529-ben Caelius Aurelianus munkáját, 1559-ben a salernoi iskola verses latin-német szövegét. Ebben az időben jelentek meg Fernel - 1567 -, azután Wekker stb. munkái. Közkézen forogtak az orvosi röplapok, amelynek két példányát Palla Ákos ismerteti. Az egyik humoros hangú töredék, a másik egy teriakum dicsőségét zengi. Egy-egy könyv nagyon drága volt, de már lehetővé tette az orvostudomány haladásának követését. Magyarországon a XVI. században három olyan könyv jelent meg nyomtatásban, amely összefüggésben volt az orvostudománynyal: Méliusz Juhász Péter ,,Herbárium"-a, Bejthe „Fives köny"-e és Frankovith „Hasznos és felette szükséges" könyve. A XVI. század magyar könyveit nem lehet a mai mértékkel mérni. A könyvek általában idegen művek kompilációi, gyenge nyelvezetű, hiányos fordítások. A még későbben megjelent Apáczai Csere János enciklopédiája is rossz magyarsággal megírt és idegen szerzők szövegének minden rendszer nélkül megcsonkított fordítása. Ilyen volt a Herbárium is. írója az első oldalon elismeri, hogy Galenos, Plinius és Lonicerus munkáiból szedte össze. Az átvétel sem egységes, hanem kapkodó. Eredeti értéke nincsen. Az elöljáróban írja Heltai Gáspárné asszony: „A kinyomtatásnak munkája és kölcsége az enyém. Ezt én tollem ilyen szegény özvegy asszonytól az Magyar Nemzet jó néven vegye!" Beythe könyve jórészt Méliuszénak a plágiuma, még a fordítás munkáját is megtakarította. Frankovith munkája meg éppen rendkívül zagyva. Kétségbevonták, hogy egyáltalában orvos lett volna, azonban egykori soproni írások annak mondják. Nemzeti és tudományos szempontból ma a három könyvnek az ódonságon kívül egyéb értéke nincs. Ez még nem orvostudomány, csak könyvbe ültetett népies orvoslás. Balsaráti Vitus János négy könyvben írt sebészete elveszett; annál értékesebb azonban a kéziratban megmaradt és Varjas