Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története
1867-1888 közötti időszakban az alkalmatlanság miatt visszahelyezettek száma Magyarországon 21,6%-ról 75,49%-ra emelkedett. Donath ennek társadalmi okait kutatva, helyesen állapítja meg a fejlődő kapitalizmus, a hosszú munkaidő, a női és gyermekmunka, valamint a korai szeszesitalfosvasztás korcsosító hatását. 50 Dr. Genersich Antal a szabadkai orvosi vándorgyűlésen az alkoholizmus és az arteriosclerosis közti összefüggést elemezte előadásában. ül A sajtóban azonban ritkán jelent meg cikk, amely a szeszesitalok, túlzott fogyasztásának ártalmaival foglalkozott volna. A Népszava 1884. évi júniusi számában találunk ugyan egy felhívást, amelyet a „pálinka-kórság ellen indult mozgalom felhívása"-ként „több népbarát" írt alá. Ez a felhívás alkoholellenes egyletek alapítására szólította fel a közönséget. A továbbiakban azonban a szervezkedés nyomaival nem találkozunk. Az alkoholizmus társadalmi kihatásaival a 80-as, 90-cs években alig foglalkoztak. A Magyar Tudományos Akadémia 1889-ben pályázatot hirdetett e kérdéssel foglalkozó mű megírására. A pályadíjat dr. Nagyiványi Fekete Gyula: „Az iszákosság befolyása a társadalom életrendjére és az ellene való védekezés irányelvei"" c. munkája nyerte el. Valóban ez az első összefoglaló tanulmány, amely nemcsak a külföld alkoholkérdésével kapcsolatos állami intézkedéseket vázolta, hanem ilyen irányú áttekintést is nyújtott magyar vonatkozásban is, kritikailag vetette fel az állam és törvényhoz felelősségét, javaslatokat tett a rendezésre is. Egyéb munkáiban is, így „Az iszákosság és bűntettek" c. tanulmányában az állam és társadalom összefogásának szükségességét hangoztatta az iszákosság leküzdésére: „javítóházak" létrehozását, korcsmák, vasár- és ünnepnapi zárvatartását. Nagyiványit azonban nem kizárólag emberbaráti hajlamai indítják arra, hogy megkondítsa a vészharangot a korcsma ellen, hanem inkább az államrend féltése, amelynek exponált őrhelyén a társadalom mélyéről jövő morajlásokat jobban hallani. „A veszélyes néposztályok írja Nagyiványi említett munkájában - itt találkoznak, itt olvas a tömeg lázító lapokat, itt cseréli ki politikai eszméit. A csődülések, és lázadások első szikrája, a korcsmában gyullad meg." 52 Ebből azt a következetést vonta le, hogy a társadalmi rend védelme
