Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története

gazdaság más ágait kell fejleszteni. Nemes humanizmusára vallanak az itt következő sorok: „A pálinkafőzés nem tagadhatni nagy nyereséggel jár s még sokkal nagyobbal járhat, de ugyan mily áron? Nem csekélyebbel, mint számtalan embertársainknak lealacsonyításával, testi és lelki meggyilkoltatásával,"

28 Majd másat: így folytatja: „. . . a pálinkaégető pénzszomjának lecsillapítására alkalmasint nem is sejdítvén, mennyi kárt okoz nemcsak a jelen élőkbe is oly mérget önt, mely a testet, lelket egyaránt gyilkolja."

29 Jellemző Széchenyi következetességére, hogy a selyemtenyésztés fellendítésére alapított „Sopron-Vasi Szederfaegyesület" alapszabályai között, éppen az ő javaslatára veszik be a szeszesitalok minimális élvezetéről szóló pontot. Dr. Gall, aki a magyarországi szeszgyártás műszaki fejlesztése terén komoly érdemeket szerzett, az „Ismertető" hasábjain támadást intéz Széchenyi ellen. Kifogásolja „érzelgős feljajdulásait a pálinka ellen." Helyteleníti, hogy a parasztok és zsellérek pálinkafőzését engedélyezte az országgyűlés. Az a véleménye, hogy Széchenyi javaslatára bazárnak a pálinkafőzőket, az Magyarországra a legnagyobb csapás volna.

30 Széchenyihez hasonló hangnemben ír Kossuth Lajos 1841-ben a „Pesti Hírlapban". Ö már az alkoholizmus rombolásának statisztikai felmérését javasolja, „orvosi, lélektani és státusgazdasági szempontból " Ö sem tompítja a kérdést a gazdaságosság ürügyén. „. . . bármennyire jövedelmezők legyenek is a szeszfőzőházak, mi mégis a pálinkát azon átkok közé számítjuk, melyek a népen igen nyomasztóan fekszenek."

31 Az 1846-OS, Európa-szerte pusztító burgonyavész Magyarországon is éreztette hatását. A szeszgyártáshoz felhasználható burgonya helyett a dráguló gabonát vették igénybe, sok esetben az olcsóbb erdélyi gabonát vásárolván fel. Ennek az lett a következménye, hogy a kenyérgabonában hiány mutatkozott. Ez ellen emelte fel szavát br. Wesselényi Miklós, a reformnemzedék kiemelkedő alakja 1847-ben a „Hetilap"-ban megjelent cikkében. Intézkedéseket követel a gabonakivitel korlátozására. Követeli, hogy a pálinkafőzők ne használhassák a kenyérgabonát nyersanyagul; hivatkozva egyes vármegyék régebbi határozataira, másrészt a szűkös helyzetre való tekintettel a pálinkafőzés beszüntetését javasolja. Távolabbi elgondolásai a szeszgyártással kapcsolatosan