Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története
Még a drágának számító jó budai bor akója 1740 körül 5.- Ft., [ akó pálinka 10.- Ft.-ba kerül. Az olcsóbb borokkal összehasonlítva ez az arány .háromr, négyszeresére emelkedik. K. Mátyus István 1791-ben kiadott „Ó és új Diaetetica"-ja szerint Erdélyben a XVII. század első felében még nemigen volt elterjedve a pálinkaivás. Az emlékíróknál ugyan többször felmerül, de csak úgy, mint alkalmi ital, vagy mint gyógyszer: égettbor, rozsolis, fahéjvíz néven. Apor Péter „Metamorphosis Transylvaniae" c. munkájában így emlékezik meg az akkori égetett italokról: ,, . . . híre sem vala ezeknek a régi időkben (XVI. századra vonatkozóan) hanem Brassóban főzték az fahéjvizet, azonkívül az reggeli italt hívták aquavitának, vagy tiszta égettbort ittanak, onnan is az úrasszonyok apró pinczetokban, úgy az nemes és főasszonyok is úgy kínálták, s kivált az idegen embert." 13 A XVII. század második felében már a kolozsvári Diéta is foglalkozik a gabonapálinka ellen hozandó rendszabályokkal. K. Mátyus István fentebb említett munkájában idézi az articulus egy részét: „nagy kárunkkal tapasztaljuk lenni, hogy sok helyeken, a paraszt és idegen emberek a Nemesség korcsmájának nagy kárára holmi gabonából Gremátumot, vagy Gorolykát szoktak főzni." 14 A cikkely végül is büntetést szab a pálinkafőzők-rc. A pálinkakészítés elterjedése nyomon követhető a kiszabott büntetések mértékének emelkedésén. Sőt az 1697-es kolozsvári gyűlés olyan határozatot hoz, hogy ha ezt „fő ember tsclckszi" 200.- forint büntetést kell fizetnie, ha „Ecclcsiastica Persona és alábbvaló nemes ember" 24.- Ft.-ot. 15 Mátyus leírásában a pálinka nyersanyagaként nemcsak a gabonafélék majd minden fajtája szerepel, de úgyszólván minden gyümölcsfajta, különösen a szilva. „Hallottam hiteles emberek felvetéséből - írja K. Mátyus István -, hogy mikor ennek a gyümölcsnek bőv termése vagyon, könnyen készülhet Erdélyben ötvenezer veder szilva égettbor, vagy amint néhol hívják Gugyi, vagy a mai tisztesebb neve szerint silvorium". 16 Nem egy adat viszont arról tanúskodik, hogy a pálinkafőzés elterjedésének nem lehet törvényes rendelkezésekkel gátat szabni, sőt a főurak a bor mellett a pálinkát is monopóliumukká akarják tenni.