Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Magyari-Kossa Gyula: Adatok Hatvani István életéhez

küdt uram feleségével. A lánykának neve Klára, Adja Isten, hogy a Jézus vérének érdeme által megmosogatván, tiszta és szt. életet élhessen. így légyen az Istennek kedves szolgáló leánya, az anyaszentegyháznak tiszta tagja, szüleinek és atyafiainak öröme. Amen. Die 3. sept. 1766. Az én szerelmes és kedves szép leányom Klára megbetegedett, harmadnap előtt tetejétől fogva talpáig sőt nyelve is össze himlőződött. Viselte az Úrnak nehéz kezeit 16 napokig, megmondhatatlan békességes tűréssel, szüntelen imádkozott. Az Istenhez kívánkozott, hogy kedves öcscsét Jakabot megláthassa. Mégis hallgatta az Úr Isten, mert d. 18. sept, csendesen elaludott, másnap öcscsöcskéje mellé temettetett a Hatvanutcai temetőben, nagy tisztességgel. Predikállott felette T. Marosi uram ex Math. XIX : 14. Az Úr nyugossza meg ez szerelmes Klárát és sok szülőknek adjon ily drága, engedelmes, szelíd, szerelmetes, szófogadó gyermeket és aki az Isten beszédét s magát is szerette. Maga pedig az Úr Jézus, aki az élet és feltámadás, ezen kis szolgálójának, aki őbenne hitt: adjon boldog és idvességes feltámadást. Amen. írtam megkeseredett és bánatos szívvel, mint aki magam is ily szerelmes gyermekemtül való megválásomon igen nehezen megbetegedtem ésé három hónapokig keservesen sínlődtem. Legyen az Ür akaratja. Áldott az ő neve mindenekben. Amen. Anno 1764. Megáldott ő szt. felsége bennünket egy fiú gyermekkel d. 19. aug. délben n óra előtt három fertállyal. Megkereszteltetett a nagy templomban reggel d. 24. aug. Tiszt. Kabai András uram által. Neve Jakab. Keresztatyjai és anyjai voltak: Tiszt. Professor Sinai Miklós uram feleségivei, Esküdt Nemzetes Szőke János uram feleségével, N. Poroszlói Sámuel uram kalmár feleségivei. Legyen a gyermek kedves az Ür Istennek szemei előtt. Szolgáljon ő néki életének minden napjaiban. Legyen a Krisztus hűséges tanítványa, az anyaszentegyháznak igaz tagja, szüléi öröme. Amen. Anno 1766. d. 14. augusti. Ezen második kedves, szelíd és igen engedelmes Jakab fiacskám megbetegedett: oly nehezen, hogy szombat estére sűrűn meghimlődzött, ámbár csütörtökön betegedék meg.