Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák

a szörnytett úgy bosszulta meg magát, hogy a gazda felesége kétszer egymásután kéz és láb nélküli gyermekeket szült. (Kleinweg de Zwaan: Völkerkundliches und Gescichtliches über die Heilkunde der Chinesen und Japaner. Haarlem 1917. és Friedrich Hirth: Die Geschichte der Hauskatze in China. Verhandlungen Berliner der Ges. F. Anthrop., Ethnol. und Urgesch. 1890. Jahrg. 22.). Az indiaiak annyira hittek az anyai képzelödésben és a terhes anya által látott dolgok és események hatásában, hogy részletesen előírták mit helyes és szabad az anyának nézni, enni és cselekedni. Az alábbi felsorolás ad ebből ízelítőt, mit kell tennie az anyának gyermeke jövőjének érdekében: Hercegek látása után gazdag és hatalmas lesz; szép ruhák és ékszerek megtekintése következtében kívánatos és csinos; az istenek képei erényessé és fegyelmezetté teszik; vadállatok megtekintése viszont sértő viselkedést okoz; teknősbéka fogyasztása álmossá, lustává teszi; marhahús fogyasztása erős és mindent leküzdővé; bölényhús evése vörös szeművé és szőrössé, a vaddisznóhús pedig álmos de harcias jelleművé; a vadszárnyas fogyasztásának hatására oroszlánlábú, gyorsfutású lesz a gyermek. (Reinhold F. G. Müller: Altindische Embriologie. Nova Acta Leopoldina. No. 115. Bd. 4. 1955.) A képzeletről alkotott felfogás különösen a középkorban érte el tetőfokát, miután az egyházatyák erről több ízben említést tettek. Eusebius Hieronymus írja, hogy az anya olyan gyermekeket hoz a világra, akik olyan tárgyakhoz hasonlítanak, amelyeket az anya a közösülés legizgalmasabb perceiben lát. Szent Ágoston szerint a . mag a korai szakban olyan érzékeny, hogy átveszi az anya elképzeléseit és látomásait. Hasonlóan ír Szent Izidor is, aki ezért ajánlja, hogy az anya terhessége idején ne lásson csúnya állatot, kutyát, majmot stb. (Természetesen e felfogásnak egyházpolitikai jelentősége volt, mert az a nézet alakult ki, hogy ha az anyának torz magzata születik, akkor az az ördöggel hált, vagy pedig állattal közösült, amiért is ki kell közösíteni, mint boszorkányt megégetni, mert minden rossznak a boszorkány az oka.) Az anyai képzelet, megcsodálás babonája még az újkor elején is