Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Hahn Géza: A materialista irányzat úttörői a magyar orvostudományban

A MATERIALISTA IRÁNYZAT ÚTTÖRŐI A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNYBAN Irta: Dr. HAHN GÉZA (Budapest) A XVIII. század nemcsak a nagy francia forradalom elő­készítésének és kirobbantásának korszaka, új irányzatok, új célkitűzések jelentkeztek a természettudomány területein is. A tudósok nem elégedtek meg a jelenségek leírásával, hanem az okok feltárására törekedtek. A társadalom igényeinek megfele­lően a mechanika halad az élen, Newton a mozgások okaiként az erőt jelöli meg. A Newton-féle erő azonban csak fedőfogalom, amely mögött az örökké mozgásban levő anyagok energetikai ál­lapota rejlik. Önmagában az anyagtól elválasztva, az erő fo­galma, bár munkahipotézisek felállításánál hasznosnak bizonyul­hat, végeredményben metafizikus, sőt idealista spekulációkhoz ve­rethet. A mechanika diadalútja mellett, amely végül is az ipart forra­dalmosító nagy teljesítményű gépek konstrukciójához vezetett, a XVIII. századot az a felismerés is jellemzi, hogy az élet- és kór­jelenségek kizárólag a mechanikai erő következményeiként nem tekinthetők. Nem bizonyult kielégítőnek a speciális fluidumok, spi rítusok feltevése sem, hiszen ezek csak az életműködések me­chanikai terminológiával történő leírását tették lehetővé. Míg a a feudalizmus béklyói közepette az idealizmusba menekülő Né­metországban Stahl animizmusa az okok kérdését kivonja a tu­dományos megismerés területéről, Angliában a Hume-féle gya­korlatias agnoszticizmusnak megfelelően kompromisszumos, a me­chanika és idealizmus összeegyeztetéseként bontakozik ki az élet-

Next

/
Thumbnails
Contents